üdv mindenkinek,
áprilisban volt 5 éves a belga juhászom (kép hamarosan). Ő már a második, az előző sajnos korán elment. (Lehel útra azóta nem járok). Van csapat akikkel naponta együtt sétálunk - történetek a falkáról: tagok Axi - malamut, Jessie - husky, Csöpi - háát talán német juhász és labrador mix, de neki külön története van, és Titi a belga hölgy.
Csöpi úgy került a gazdáihoz, hogy kisGyula úgy este 10 körül egy novemberi nap ment hazafelé, és furcsa hangokat hallott az egyik 10 em. háznál. Kezdte keresni honnan a hang, és bement a szeméttároló helyiségbe. A lezárt kukából jött a hang, egy műanyag szatyorban egy még eleven (nem fúlt még meg, vagy feltámadt) pár hetes kutya nyüszített nagyon. Nem akart ő kutyát, de ott hagyni sem tudta. Hogy mi módon került oda bele??? Gyorsan megszokta az otthont, nyugdíjas páros kedvence lett, az ágy alatt tud csak jót aludni - meg az a menedék ha jön a vihar (van olyan kutya, aki nem fél a dörgés villámlástól?). Tavaly nagy veszteség érte. Szeretett gazdiját infarktus érte, és sajnos meghalt. A lakásból még elvitte a mentő, de a kórházban meghalt. Csöpi azóta nagyon ragaszkodik megmaradt övéihez. Imád fürödni a Dunában - itt az északi végén még elfogadható - és a macskákat rejteni kell tőle, mert mindenütt megtalálja. Ezen kívül kedvenc utcai csemegéje a lókaki, mert felén az is van (meg 'lósétáltatás' - nemrég új csikó is született). Ezt messziről kiszúrja, és minden trükköt bevet, hogy ha a gazdi nem figyel, lehessen lakmározni.
Axival történt: szeret csetepatézni, nemrég a lába sérült, 2-3 öltés is került bele. Neki is első a pocak, és talált valami ehető finomat (leginkább az elhasznált papirzsebkendőre hasonlított), amit nyomban be akart kóstolni. Gazdi utánna: fúj Axi fúj. Fele kiköpve, fele lenyelve - na most jön a szidás...
Lehajtott fejű kutya áll, aztán fej fel, fájós láb megemelve : nézd én sérült fájós lábú kutya vagyok, engem nem szabad összeszidni! Jót nevettünk a gazdival együtt - de bejött neki, mert a szidás tényleg elmaradt.
Titiről is: ha otthon fenni kezdem a kést, bármit csinált is a kuty, ha aludt is éppen abban a pillanatban a konyhaajtó előtt ül várakozással telve. Késfenés=csirke lesz az asztalon. Hiába imád enni. Folyton fogyózunk. Esetleg tudtok valami ötletet a 'nemevésen' kivül?