Egy gömb középpontja a közepében (a belsejében!) van. Ettől a ponttól a gömb felületének minden pontja azonos távolságra van. Egy gömb felszínén nincsenek kitüntetett pontok. A Föld - mivel bolygó, és forog a tengelye körül - annyiban más, hogy kitüntethetjük az Északi- és a Déli Sarkot, meg esetleg az Egyenlítő vonalát. Ennyi!
A Földnek nincs semmiféle köldöke, legfeljebb a mitológiában.

Láttam a piramisokat, belül is. Emberek építették. :-)) Alább voltak olyan számítások az ismert adatok alapján, hogy egy-egy kőtömb helyretételéhez csak néhány perc idő jutott volna. Persze, ha statikusan gondolkodunk. Dehát honnan veszitek, hogy egy időben csak egyetlen ilyen brigád dolgozott? Időátfedéssel hihetetlenül fel lehet gyorsítani sok mindent, meg aztán a négy égtáj felől egyszerre is építkezhettek.

Egyiptomban rengeteg piramis van (Közép- és Dél-Amerikában is), kisebbek-nagyobbak. Az egyiptomi 3 nagy piramis neve: Kheopsz, Kephren és Mükerinosz (a fáraók nevei után). De elég nagy az egyik legrégebbi, Dzsószer fáraó lépcsős piramisa.

A festmények nem a piramisokban vannak, hanem elsősorban a sivatagi sírokban. Mi például olyanokban voltunk, ahová lejutott a természetes fény is. De elképzelhető, hogy annak idején még a fényt bevezető csatornákat is készítettek, amik azután vagy eltömődtek, vagy inkább eltömték őket.

A köveket bizony kőbányákból hozták (ezek a helyek ma is láthatók), és sok a félig megmunkált kőmaradvány. A Pí-t bármiből ki lehet hozni, csak megfelelő méreteket kell osztani egymással... :-)