Itt, Érden se sok látszik a kijárási korlátozásból.
Néhány bolt határozatlan ideig zárva, ezért aztán a még nyitva tartókban még nagyobb a tumultus.
Autó rengeteg, habár a csúcsidőben érződik, hogy kisebb a forgalom, de napközben már semmi különbség.
A tömegközlekedési járatokat ritkították, öcsém, aki vidékről jár be Pestre, a minap fel sem fért a vonatra.
A volt párom, aki a II. kerben lakik és nagyon fél a betegségektől, azt mondja, fel sem száll, inkább megállókat gyalogol, mert olyanok zsúfoltan vannak a buszokban az emberek, mint a heringek.
Mindeközben a rendőrség a kirándulóhelyeket ellenőrzi.
Lezárják a nemzeti parkok parkolóit.
Ami nekem leginkább megfog maradni ebből a világpánikból, az az a szerencsétlen olasz biciklista, akit a néptelen tengerparton üldöz a rendőrség, mert megszegte a kijárási tilalmat.
A néptelen, elhagyott tengerparton...
Elkapták, 400 euróra büntették.
Tegnap olvastam a neves gazdasági szakértő véleményét: legalább egy év, mire helyreáll a gazdaság, de rosszabb esetben három is lehet.
Nálunk Borsodba és Nógrádba már beköszöntött a nyomor - és még ki tudja, hány százezer háztartásba, hány százezer nyugdíjashoz.
A logikám sikítva tiltakozik az ellen, ami most járványveszély ürügyén történik a világban, ha bizonyos intézkedéseknek van is némi látszatja.