Simon Philip De Vries: ZSIDÓ RÍTUSOK ÉS JELKÉPEK című könyvében megtalálható alfejezet címek:
FELOLVASÁS A TÓRÁBÓL. MEGJEGYZÉSEK A KALENDÁRIUMHOZ
ÚJÉV – A SÓFÁR

A 80. oldalon a következő található: A zsinagógáról szóló fejezetben már beszéltünk a zsidó kalendáriumról. Megemlítettük, hogy a közönséges évnek tizenkét, a szökőévnek 13 hónapja van. Minden hónap az újholddal kezdődik. Az első hónap az, amelynek a 15. napján – amikor telihold van – peszah, a kovásztalan kenyér ünnepe elkezdődik, éspedig a 2Móz 12,2-ben leírt parancs szerint: „Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz az első az év hónapjai között.”

Vagyis eredetileg az ünnepnapokat az évszak és a holdfázis alapján határozták meg; amely szabályt az ígéret földjére költözést követően azzal egészítettek ki, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold előtt 15 nappal kezdődő hónap lett az év első hónapja. Mindezt azért látom különösnek, mert jelenleg a zsidó ünnepek a Rós Hásáná és a Szukkót kivételével mindig szombatra esnek, de a szombatok nem kötődnek a holdfázisokhoz. Erre az észrevételre azt szokás válaszolni, hogy amikor a megadott holdfázishoz legközelebb lévő szombaton tartanak egy ünnepet, akkor lényegében követik az ünnepnapok holdfázis szerinti meghatározását. Ez a válasz nyilvánvalónak tekinti azt, hogy az ünnepnapok meghatározásakor maximum 3,5 nappal lehet eltérni a hozzá tartozó holdfázistól; pedig a gyakorlatban ennél nagyobb eltérésekkel is lehet találkozni (de azokról nem illik beszélni). Vagyis mostanra már jelentőségét vesztette az, hogy az ünnepnapokat a holdfázisokhoz kössék.