Emlékeztek a versenyszabályok változása miatti füstölgésemre?

Sidi most ezt nyilatkozta a kvótája megszerzése okán:

Most, hogy a hatodik olimpiámon is megmérettethetem magamat, csak az éremszerzés célja lebeghet a szemem előtt. Nem turistáskodni megyek Japánba, hanem komoly tervekkel. Ha minden jól megy, szeretnék eljutni a 2024-es párizsi nyári játékokra is, sőt, megpróbálok kitartani 2028-ig, hogy közel 50 esztendősen Los Angelesben is versenyre kellhessek a világ legjobbjaival. Ezzel nem lennék rekorder, mert az olimpiai érmesek közül jó néhányan nálam sokkal több évet számlálhatnak. Sajnálom, hogy nyolc évvel ezelőtt a nemzetközi szövetség külső nyomásra átírta a szabálykönyvet, és a versenyek forgatókönyvét, amivel nem előre vitték a sportágunkat, hanem hátramenetbe kapcsoltak. Újabban a döntő első helyein bekerült versenyzők szinte büntetést kapnak, hiszen eltörlik az addig összegyűjtött pontjaikat, ezzel „jutalmazva” a döntőbe éppen becsusszanó versenyzőket a hátrányuk nullázásával. Ráadásul a döntőben egy lerövidített, néhány lövéses „szerencsejátékban” dől el az érmek sorsa, amivel legfeljebb a fogadóirodák jártak jól, a sportág aligha. Ez van, most ennek a kihívásnak kell megfelelni és nyerni Tokióban!” – mondta befejezésül Sidi Péter.

Szóval nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a nézettség utáni hajsza árt a sportunknak.