33. § (1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza.

Aki bármilyen tolatás közben kerékpárossal ütközik, az ezt a szabályt biztosan megszegi. A másik oldalon nincs olyan konkrét szabály, amit a kerékpáros ilyen esetben megszegne. Tehát osztott felelősség nem lesz, a baleset bekövetkeztéért a tolató autós lesz a felelős. Az egyedüli szóba jöhető szabály, ami ellen a kerékpáros véthetne, az a lentebb idézett 24-es, ha ő is akkor kapcsolódna be a közlekedésbe. A következmények tekintetében figyelembe lehet venni, mint általános irányelv, de a KRESZ-ben nem konkrétan megfogalmazott szabály, hogy megtett-e minden tőle telhetőt a kerékpáros is. A gyakorlatban hibázhatnak mind a ketten, de csak az egyik hiba fog szabályba ütközni.

Sokan nem ismerik a tolatás és a megfordulás speciális helyzetét. Meglepetés kategória, akiknek azért veszik el a jogosítványát ilyen helyzetben, mert személyi sérüléses balesetet okoznak gyalogosnak (vagy kerékpárosnak), mondjuk eltörik a lába. Pedig nem véletlen, hogy ezek külön vannak véve, mert egyszerre kell előre, oldalra és hátra is figyelni, és ezekhez még a haladási irány megváltozása is társul. Ezért is kell különös figyelemmel végrehajtani őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kaphat kisebb büntetést az, aki orral kiállva okoz ugyanolyan balesetet, mint aki tolatva.

Megfordulásra is van hasonló, fura példa egyébként, illetve részben ellentmondásos szabályok, amiket sokan nem ismernek. A Lehel/Béke úton például, ahol középen van a villamos sín, több kereszt utcánál meg van engedve a megfordulás. Ilyenkor lehet olyan, hogy aki a védett, Lehel úton halad, és megfordulna, az nem hajthat rá a villamos sínekre anélkül, hogy biztos lenne benne, hogy azt mindenképpen el tudja hagyni egy villamos későbbi érkezése elől. Azért, mert ő megfordul, és neki nemcsak elsőbbséget kell adnia, hanem nem is akadályozhat. Míg hogyha ugyanez az autó csak balra kanyarodna, vagy aki az alárendelt, kereszt utcából jön, annak ugyan elsőbbséget kell adni, de ő adott esetben, sűrű forgalomban akadályozhat még villamost is, mert nem fordul meg. (Hogy még kuszább legyen, viszont a főúton megforduló járműnek meg az alárendelt úton egyenesen menővel szemben van elsőbbsége.)

Az elsőbbségnél erősebb akadályozási tilalomhoz kapcsolódik, és fontos annak, aki külföldön vezet, hogy sok országban az elsőbbség lényegében még inkább abszolút jog mint nálunk, azaz az akadályoztatással egyenértékű. Az Egyesült Államokban például egyáltalán nem szabad elsőbbségi helyzetben (telezöldnél, vagy alárendelt úton) becsorogni a védett út területére, csak akkor szabad áthajtani rajta, ha biztosak vagyunk benne, hogy bármilyen szembe lévő jármű előtt onnan el tudunk menni. Ha ott ragadunk 10 másodpercre, és letarol egy barom a végén, akinek ezt látnia kellene, akkor itthon a barom lesz a hibás, ott az, aki az elsőbbséggel rendelkező útját akadályozta. Tehát ott inkább úgy van az alap elsőbbség értelmezés, mint nálunk a vasúti átjáróba való behajtás.

Az egész hosszabb leírással azt akartam érzékeltetni, miért egyszerűbb egy ilyen eset, mint az átlag.