Hogyan reagálnátok le hogy kis munkahelyen épp legrégibb dolgozóként másodszorra maradtok ki a mindenkit érintő béremelésből?

Ez csak érintőlegesen munkajogi kérdés de muszáj kiiírnom. Jogi téren sajnos nincs fogás a sztorin, inkább pszichésen megterhelő nekem.
Kis cég alig tizenpár fővel, ahol is én tizensok éve itt dolgozom. Rajtam kívül mindenki újabb, még 1 ember van aki tőlem is régebben van itt, de én vagyok az „ezüstérmes“.
Másodszorra fordul elő hogy a teljes céget érintő béremelésből kimaradok.
Mindenki kap, csak én nem. És ez szó szerint értendő. Van egy 50-es korú kicsit alkesz mindenes gondnokféle, akinek hetente elmondják hogy ne piáljon mert kivágják. Van gond vele.
De még ő is kapott emelést.
Én meg semmit már másodszorra.
Jogi téren ezen nincs mit fogni a cég a kötelező törvényi minimumon felül fizet, nem kérhetem számon miért nem emelt nekem.
Csak azért az egész szitu megalázó.
Ott vagyok ősrégi bútorként és 5 ft -ot nem érek meg a vezetésnek, úgy, hogy még egy alkesz is megért valamennyit. Ezek szerint én, a diplomás tizenéve ott levő nem ütöm meg egy alkesz 50-es analfabéta józsi szintjét se a szemükben.
Mert nem vagyok olyan naiv hogy azt higgyem ez valami admin mulasztás. Nem. Ez a vezető tudatos és szándékos döntése. Kifejezetten odafigyelt állítólag a bérszámfejtésnél hogy nekem még véletlen se utaljanak egy fillérrel se többet.

Ti PSZICHÉSEN hogy kezelnétek le a szitut?
Mert jogi értelemben ez nem kezelhető.