(szerintem) nem úgy kell érteni a keveredést, h valami más belekeveredett

 

hanem egy nyelv több utódnyelve, egymással viszonyitva látszik keveréknek

 

az utódnyelvekből lekoptak gyökök, az egymással való kapcsolat a logikai szabályai szerint csak azzal magyarázható

 

________________

egy népre egy nyelvre kell visszamenjen

 

különböző korokra a különböző szétválások  :: a halom (latin IE ural török japán jeniszej tunguz) 

 

abból, h kivették maguknak kizárólagosan, következtek olyan abszurditások h

 

gyakran : sűrűn, sokszor 

1. Egy korábbi, ma már nem eleven gyakor (‘sűrű, gyakori’) melléknév módhatározói alakja. Ennek gyak- töve ősi finnugor örökség lehet: zürjén, votják juk, finn joukko (‘rakás’).  Az eredetileg tehát ‘halom, rakás’ értelmű magyar szótő a denominális r képzővel (mint botor, keserű) olyasféleképp nyert ‘sűrű, gyakori’ értelmet, mint a német Hauf (‘halom, rakás’) nyomán a häufig (‘gyakori’).

http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=g&qsearch=&qdetail=3824

 

 

2. gyakor, gyakori : török jok, jogún 'sűrű' > jogur-, jokur- 'megsűríteni'. Jelentéstani tekintetben vö. ném. Haufe és háufig. Ide tartozik a tör. jogurt 'savanyú tej', tkp. 'sűrített tej*.

https://mek.oszk.hu/06900/06996/06996.pdf

 

miközben mindkettő ugyanaz a szó, ami uralban halom, a törökben sűrű

mutatja, h egy közös nyelvre megy vissza (nem keveredés, nem átvétel!)