Gábor Szabó 5 órája

TÉVÚT

Nem örülök az ellenzéki pártok közti mezcseréknek, pláne nem akkor, ha azt frissen megválasztott vezetők teszik. Nehéz lesz legyűrni a Rezsimet, ha nem tudunk velük szemben erkölcsi fölényt mutatni a szavazóinknak. Olyan emberek, akik csak azért lehettek polgármester-jelöltek, mert az országos pártközi megállapodás szerint a jelölésre jogosult szervezet őket támogatta, nem lécelhetnek le az elnyert mandátumukkal. Ha választás előtt lépnek át, rendben van, de nyilván nem véletlenül tették most, és nem akkor, amit tettek. Nem lehetnének most polgármesterek, és ezt ők is pontosan tudták. Ez pedig nem segíti erkölcsi fölényünk megmutatását.

Nem örülök az ellenzéki pártok közötti versengés jelen formájának sem. A Rezsim az ellenségünk, és minden, ami tőlük vesz el szavazókat, az közérdekünk. De az egymástól való politikus-, és szavazószipkázás nem ad hozzá semmit együttes erőnkhöz. Forradalmi párbaj kéne, Baradlay-módra: ki tesz többet O1G ellen, nem pedig egymás lelövése a végső roham előtt. Évtizeden át nyögtük az ellenzéki belharcok miatt a felcsúti hérosz országrombolását, nem kéne ugyanabba a folyóba visszapottyanni, ahonnan épp október 13-án sikerült kikecmeregnünk, pár másodperccel azelőtt, hogy elsöpört volna minket az áradás.

Azt sem szeretném, ha az ellenzéki pártok közötti erőviszonyok olyan szinten megváltoznának, hogy a középpártok valamelyikéből nagypárt, másikából meg kispárt legyen. A valódi összefogás akkor működik, ha azon belül nem diktátumok, hanem az érdekek összehangolása az alapelv. Az MSZP, vagy épp a Jobbik kiradírozásának kísérlete jobb-, és baloldali emberek tömegeinek elvesztésével jár, ami csatadöntő tényező lehet a végelszámolásánál. Ha majd ezt a Rezsimet a történelem pöcegödrébe küldtük, lesz tere a pártok közti szabadversenynek. Addig azonban az egység elve az egyedül fontos.

KÖZTÁRSASÁG!

Kérem, terjesszétek 

Tuareg