Hát szánom bánom, de szinte egyiket se igazán ismerem. Az a helyzet, hogy azt vettem észre magamon, hogy manapság nem hoz már lázba se acsoki, se a praliné...Ahogy más hobbijaimat is meg tudom egyik percről a másikra unni, ez a csokiláz is alább hagyott...

A pralinékkal az volt a helyzet, hogy a belga Leonidas volt a kedvencem. Sokáig a külkeres, viszonylag többet utazó szüleim hozták, aztán mi is. Ahogy Bécsben kezdtek szaporodni a pralinés boltok, meg itthon is jöttek egymás után, kezdte elveszíteni a varázsát. És közben rájöttem, hogy a Leonidast azért szerettük annyira, mert az nagyobb darab volt, mondjuk a korabeli mignon és a mai "korszerű" pralinék között méretezve.... Igaz, hogy ha súlyra adják, akkor tök mindegy, hogy egy szem mekkora, de jure nem leszek megkárosítva egy dózis vásárlásánál, de akkor is, én egy íz-kompozícióból egy hangyafingnál többet szerettem mindig elszopogatni és utána váltani a másik fazonra-ízre...

   Azt mindig tudtam, hogy a Leonidas "csak" egy bő kézépkategória, képzelheted, hogy Brüsszelben miképpen tántorogtam egyik csoda praliné szalonból a másikba. De ennél tovább nem is akrtam lépni... Jó ideig próbálták itt PEsten is arusítani, aztán néhányszor még vettünk Bécsben, de ma már nem izgat...

   Viszont a Stühmert illető "itéleteddel" nem nagyon értek egyet. Itt már jeleztem, hogy talán tavaly nagyon belebolondultunk a szaloncukraikba. Amik nem mások, mint karácsonyira csomagolt pralinék és ezek nagyon finomak voltak. Nem hinném, hogy vadászatra indulnék még finomabb (és még drágább) pralinék után a városban...  Nekem manapság nagyobb örömet okoz, ha a LIDL vagy ALDI polcain számunkra tök noname csokik között az élmenőkkel vetekedő finomságokat találok...:) :) :) :)