Kohászok útja Diósgyőr-Lillafüred 12km

 

Régebben nagyon odafigyeltem arra, hogy lehetőség szerint egy-egy túrára szép időben menjek el, mindent napsütésben, csili-vili állapotban szerettem volna látni és fotózni, az Országos Kéktúrán éppen ugyan úgy mint bármely más túrán, így a Kohászok útján is.
Ma már ez egy cseppet sem érdekel.
Most sem érdekelt, mikor nekivágtam ötödször a Kohászok útjának, egy rövidebb, 12 kilométeres túrával, a Diósgyőri Acélgyár főkapujától Lillafüredig.

Az útvonalat ismerem jól, gondot nem okozhat. A kocsi Lillán, a busz és a csodaszép Skoda villamos gyorsan bevisz a DVTK stadionig, ahonnan egy rövid sétával hamarosan elérem a Kohász Kéktúra keleti végpontját, az egykori LKM főkapuját.
A Lenin Kohászati Művek megszűnésével a több mint kétszáz esztendős diósgyőri vasgyártás szűnt meg, ami több mint fájó veszteség. A "Vasgyár" nyomai még lépten-nyomon tette érhetőek, az Ógyár tér kissé olyan mint egy élő múzeum.
Soha nem éltem itt, de egész egyszerűen bicskanyitogató hogy mi ment itt veszendőbe, mivé lett ez a szemlátomást sokkal szebb időket is megélt városrész. Miskolc amúgy teljesen rendben van, szebb, rendezettebb mint jó néhány dunántúli város, tudom hogy a munkanélküliség is alacsony már, de akkor is, így lenullázni egy hatalmas üzemet... Lassan ballagva, nézelődve caplatok az aszfaltos úton, ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal a fejemben.

1. az Ógyár tér, a Kohász keleti végpontja

2. Diósgyőr 1896, 1ső számú főkapu... a múlt emlékei

3. úton

A frissen festett jelzések mellett régi kék és sárga sáv jelzések is felbukkannak még olykor az ódon téglaépületek falain, majd egy jó órás bandukolást követően érek erdőhatárt, és bújok be a gyönyörűszép, ködlepte fenyőerdő rejtekadó homályába.
Folyamatosan, lassan, de biztosan emelkedik az út, közel 600 méterig. Jól esik a fárasztó kaptató, ilyenkor bekapcsolnak az érzékszervek, minden élesebb, tisztább, és mikor megállok a csendes, fagyos, ködlepte, és mégis illatozó fenyvesben az maga a csoda. Csend, hó és halál, süket csend, kevés hó, a halál meg lent maradt a völgyben, maradjon is, itt fent a hegyek közt, a fenyvesben csak alszik az élet...
A Diósgyőri vár felett a Vár-tetőnél megállok, kétszer fejeztem már be itt a Kohász túrát, első alkalommal mindenkinek ezt ajánlom, mert aki nem fogékony rá annak nem ad semmit az innen az Acélgyárig vezető pár kilométer, sőt gyengébb lelkűektől inkább csak elvesz. A Diósgyőri vár viszont gyönyörű
Ennek ellenére ebben egyetértek garassal, hogy nem veszik el az Acélgyártól a kék jelzést, mert valójában így kerek ez a 120 kilométeres történet.

1. ködös fenyves... misztikus hangulat

2. torzó

3. Diósgyőr teljes pompájában

A Kohászok útja Lillafüredig több szakaszon is másképpen ment a hőskorban, ezúttal nem bélyegzek, maradok a régi utakon, olyanokon, amelyekre ma már talán csak a régiek emlékeznek. A Hajnalka-forrásig találok pár kósza kék jelet, (tudtam hol keressem, jártam már itt párszor) majd az egykori DVTK, ma Fehérkőlápai néven futó turistaház felé veszem az irányt, ahol már családdal is jártam, és jót ettünk a házikenyérből és a gulyásból.
A ház ablakán repülnek kifelé a párnák és a dunyhák, de kérdésemre elmondják, hogy nem zár be, csak felújítás alatt áll az épület. Szerencsére.

1. Fehérkőlápa-th

2. az ország egyik legszebb forrásfoglalata, a Szent-István-forrás előtte (két éve)

3. és utána. 

Megcsodálom még az ország egyik legszebb forrásfoglalatát, amelyet az elmúlt években felújítottak, majd gyönyörű bükkösben ereszkedve érem el Lillafüred szélét. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós a Palotaszálló mellé Lillafüred vendégeinek egy gyönyörű sétautat is épített a Fehérkő sziklás oldalában, a kohász ezen az úton ment régebben. Elég rossz állapotban van ez az amúgy nagy munkával, szépen kiépített út, érdemes lenne áldozni rá, mert feldobná Lillafüred ezen részét, ha ismernék, és használnák.
A sétányon található Patrona Hungariae szobor a Mátyás templomban őrzött ugyanilyen vörös márvány szobor pontos másolata, melyet 1515-ben II. Ulászló ajándékozott a templomnak. No, ezt sem tudtam...

Dél van mire leérek Lillára, a parkoló és úgy általában Lillafüred megtelt. Nem vonz a tömeg, én mára megkaptam a magam kis csodáit, így aztán a transzbükki országúton elégedetten indulok haza.

 

1.2. érdemes lenne áldozni erre a nagy munkával kiépített turistaútra, mert nagyon szép, csak helyenként omladozik

3. ősi kék

Aki ezzel a szakasszal kezdene, annak elmondom hogy a Kohászok útja ma már nem erre jön, a Hajnalka-forrás előtt lekanyarodik a hegyről Felsőhámor és Lillafüred irányába. Ez az útvonal szebb is, látványosabb is, ez egy jó módosítás volt, sokat adott a túrához, míg az eredeti útvonal kialakításának fő szempontja valószínűleg a DVTK turistaház érintése volt.