:-) igen, tényleg szívás, mindenféle tekintetben. Eddig is magamnak kapartam ki a gesztenyét, ezután is így lesz, már megszoktam, a biol.terápiáról sem szólt senki, ahogy az SZJA visszatérítésről sem, de azzal is kekeckednek állandóan. Mindennek magam nézek utána a neten, a férjem versenysportoló volt, de mai fejjel, ésszel, tapasztalattal, már tuti nem csinálná, pedig huszonéveinek legelején hagyta abba és 8-10 évesen kezdte, de a térdízületének mai állapota, minden bizonnyal ennek a folyománya (súlyemelő volt). Annyira erős volt bennem az elhatározás, hogy úgy akarok élni, mintha az RA-m nem is lenne, hogy a biolt is magamnak kutattam ki, kacskaringós, rafinált módon kellett egyáltalán be is kerülnöm ebbe a "kivételezett" körbe (túl sok beteg, túl magas költség stb.).

Az, hogy azonnal hatott, egyrészt nagyon-nagyon jó, másrészt, mindenféle "bátorságom" elvette attól, hogy "letegyem" és bármi másba kezdjek. Ezt az, aki átélte azt, hogy milyen, amikor mind a 10 ujja egyszerre lobban be, + csukló+könyök, aki 76-os vérsüllyedés mellett naponta kap injekciót a háziorvos asszisztensétől, mert csak óvatosan a falnak dőlve-támaszkodva képes kimenni a WC-re, ahol - már bocsánat - de a WC papír puszta letépése a gurigáról is emberfeletti (hogy egyébről ne is beszéljek, a képzeletedre bízom), megérti. Aki átélt már ilyesmit, az bizony a pont a biol. révén elért remissziót nem adja fel egykönnyen, nem mer váltani, kísérletezni ... egyszóval, emiatt kicsit rossz is, hogy ez jött be, bejött és elsőre és ... na, érted :-)

Az étkezésben próbálok én is szabályokat követni, de imádom a csokit, ezt tuti nem tudnám letenni, szerencsére vannak cukormentesek is (vagyonokért).

Van az egésznek még egy olyan vetülete is, hogy ha abbahagynám a biolt és pl. makrobiotikus étrenddel, nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel stb. próbálnám tartani a remissziót ... és nem jönne be, a mai magyar eü rendszer ismeretében, kb. bizonyos, hogy a büdös életben többé nem kerülnék be a biológiai terápiások közé ...

Jobb lenne, ha nem lenne, ha reggelre elmúlna, ha .... valahol még most is reménykedem a csodában, hiszek az agy test feletti hatalmában (megesett már velem is ilyen szó szerinti "csoda" 31 éve), de gyáva vagyok és kiszolgáltatott (az eü rendszernek, aki packázhat velem, ha egyszer magamtól akarnék kilépni és később mégis visszatáncolni a biol.terápiások közé), ez van :-)