Teljesen leválasztott a trafó, "lebeg" az egész törpefeszültségű oldala.

Ahhoz, hogy a nullára (fázisra) átjusson a feszültség, a trafónak is át kellene ütnie, ami a két kamrás tekercselés és brutális szigetelési távoságok (+kiöntés) miatt valószinűtlen.

 

A "bűnös" általában a CRT TV (avagy monitor) ami iszonyú többtiz kv-os fesültséget állít elő, és szintén nem földelt, ettől a kis C= gépek észvesztő potenciálon tudnak lenni a környezethez, fémtárgyakhoz, emberekhez képest.

 

Mindenki ismeri (régebben tapasztalta) amikor serceg a TV miközben simogatjuk a képcsövet, vagy a lakótelepen akkorát csap  a kábeltévé aljzatban a sok tévéből belekerült összes töltés, mint a lórugás.

 

Annakidején a félvezetőgyártás, de a játékszámítógépek egész konstrukciója is arról szólt kb, mint ma egy eldobható pendrive, mp3 lejátszó, olcsó kínai valami.

 

Elsősorban az alacsony gyártási költség, tömegtermelés, és a kor szinvonalán megoldható kívánalmak kielégítése volt az elsődleges.

A mai, néhol sokkal magasabb strandardokkal készülő eszközök (teljesen más problémák miatt) szintén nem nagy számban érnek majd meg ilyen szép kort.

 

A TED már virtuálisan "örökké él", egyrészt az igen jó közelítést nyújtó emulátorok kódjában, másrészt a teljesen nyít forrású logikai leírásában (FPGA-TED).

 

(nem mintha addig, ameddig egyetlen példány is létezik belőle, bármilyen chipet "végleg elveszettnek" kellene tekinteni,..... vannak az interneten oldalak, ahol nagyon drága, egyedi arcade-okba, roppant kis sorozatban gyártott teljesen ismeretlen "kitudja mi belül" chipeket fejtenek vissza és reprodukálnak, váltanak ki akárhogyan...

....ezekhez képest a TED (is), egyrészt egy "kőbalta", másrészt közismertebb mint az anyám tyúkja, harmadrészt több van belőle, minthogy valaha is az utolsó pár -immár elméletben ft milliókat érő- példányt kellene világszerte felkutatni, megvásárolni, kitokozni, lefényképezni, sb)