szilvatövis Creative Commons License 2020.01.07 0 0 2599

Nem elég nem tudni előre, hogy vannak-e káros következményei a beavatkozásnak. Te felvállalnád egymilliárd emberen a vaktesztet?

Sok oka lehet baj.

Egyrészt ha jól tudom nem végezték el (talán még mindig) a kötelező vizsgálatokat. Rizs több milliárd ember alapélelmiszere, ilyen esetben nem azt kell bizonyítania valakinek, hogy a manipulált rizs ártalmas-e, hanem, hogy minden kétséget kizáróan ártalmatlan.

Nem tudom érzékelhető-e az alapvető különbség?

Nem véletlen, hogy a búza esetében sem engedik a génmódosítást, nem vállalható fel a legkisebb kockázat sem.

 

Másrészt ugye a szabadalom birtokosa minden jogot fenntart (különösen a kereskedelmi jogokat) és csak egy jövedelemigazolással rendelkező szűk rétegnek engedi meg a saját célra történő humanitárius termesztést. A legszegényebbek is kihullanak a rostán, de akik belekezdenak, azok eddig valószínűleg jövedelemszerzés céljából termesztettek kereskedelmi forgaloba szánt fehér rizst. Ha szennyeződik a mellette lévő parcellán saját célra termesztett aranyrizzsel, nem fogják felvásárolni, tönkremegy a gazda.

Ezekről a területekről csak úgy vásárolnak majd fehér rizst, ha laborvizsgálattal igazolod a tisztaságát, ami drága dolog, tehát az egész környéket ellehetetleníti adott esetben egyetlen aranyrizs parcella.

Lehet súlyosabb következménye is, ha bekerül a szennyezett rizs a kereskedelmi forgalomba, az egész térség exportképtelenné válhat, gazdasági totálkárt okozva.

Ezért nevezik egyesek trójai falónak, mert nincs lehetőség a szeparációra.

 

Az egyoldalú táplálozás egyik, legkönnyebben orvosolható hiányösszetevője a béta karotin, ez a módszer (sok problémával és korlátozáassal) csak ezt próbálja enyhíteni a többi hiánybetegséget nem.

Ha viszont sikerül változatosabbá tenni a táplálkozást minden egyéb hiánybetegség tovább jelent gondot mint ez.

Előzmény: pk1 (2597)