Szia,

Nem, ipari fejlesztési környezetben semmiképp. Ott is az van, hogy ha nagyon gyorsan kell valami, az még nem indok arra, hogy szarból építkezzenek. Gondolj bele, mi van, ha az első go/no-go teszt úgy fut le, hogy bukik a projekt, később pedig kiderül (már túl későn), hogy a probléma nem a koncepcióval volt, hanem azzal, hogy valaki, valahol egy arduino könyvtárat szarul csinált meg.

Másfelől. Egy ipari fejlesztőkörnyezet logikája és szabadságfoka nem említhető egy lapon az Arduinoéval. Erről kár vitát nyitni. Az a mérnök, aki évek óta dolgozik fejlesztőként, ismeri a saját eszközeit, és nem fog csak azért egy totál új környezetbe beletanulni, hogy a egy PoC (igen, proof of concept) projektet végigtoljon.
„a katalógus adatok nem mindig adnak kellő információt” -- Ez sajnos semmilyen megközelítésben nem áll meg. Elvétve és viszonylag jól dokumentáltan [Errata] jelenik csak meg valami hiba egy-egy normálisan összerakott fejlesztői eszközön. Akár ha kínában készül, akár nem. Az STM mikrokontrollerei egy részénél például hardveresen van elbaltázva az i2c implementáció. Az összes fejlesztőeszköz is érintett, szívnak is vele, akik úgy akarják használni, ahogy nem lehet (máshogy lehet, de szar). 
Az ESP8266 igen rossz példa. A legolcsóbb wifis modul, de amit tud, hááát... Borzalom. Nincs normális fejlesztői környezete (egyáltalán), a gyári támogatás annyira bugos, hogy hetek kellettek ahhoz, hogy egyáltalán éleszteni tudjam (nem perifériaként, önálló mikrokontrollerként). És az Arduinoból nincs átjárás a profi világba. Sehogy.
A nem annyira jó, de működő IoT rapid prototyping platform, az mbed.org. A WiFi fejlesztéshez van három féle modul. Ezt úgy tudod használni, hogy teljes, működő könyvtárrendszere van mindegyiknek, egészen elfogadható dokumentációval (a hardveres oldalról mindenképp). Ezeket a modulokat pedig 1:1-ben tudod a production vázisba implementálni úgy, hogy nagyüzemi gyártásba mehet a cucc. Tehát ha breadbordon működik, akkor csak a körítést kell hozzátervezned a nyákra, a többi csak forrszemek (és elhelyezés) kérdése. Ha van otthon ilyen fejlesztőpaneled (nyilván dugpaneles változat), kb. ugyanolyan hatékonysággal tudsz köré elektronikát rittyenteni, mint Arduinoban. Csak ez működni fog.

https://os.mbed.com/modules/u-blox-odin-w2/

Én nem találkoztam még beágyazott fejlesztővel (mérnökkel meg pláne), aki képes volt akár csak érintőlegesen komolyan gondolni az Arduino-t. A legközelebbi, amivel találkoztam, az RPi-volt, amihez moduláris hardveres fejlesztői csomagot fejlesztett egy barátom (BME mérnök, már akkor mikrokontrollerekkel foglalkozott, amikor a nagyközönség még a mikrohullámú sütöt és az internetet is jobbára csak hírből ismerte).
Csak mellékszál, de engem is kerestek meg fejlesztési igénnyel, hogy "ez a hardverszett van, ebből kell ezt csinálni". És volt némi hiszti, amikor azt mondtam, hogy alkalmatlan rá és kb. a háromnegyedét másikra kell cserélni.