Idestova 20 éve gyűjtök. :) A gyűjteményem kb. annyit ér, mint a kocsim (Lexus RX450h) :)

 

Egy ideje abbahagytam a fényképezést, feltöltést, időhány miatt, de szívesen megmutatom élőben az egészet.

 

Az 1970-es évek aszúi nem sok szőlőt láttak, már amiket itthon meg lehetett venni anno. A minőségi aszúkat a Monimpex kiexportálta az országból, mert kellett pártunknak és kormányunknak a keményvaluta. Ezeket Nyugat-Európából veszegetem vissza, és még most is ihatóak. Az igazi aszút arról lehet felismerni, hogy ha csak nem extrém rosszul tárolták, akkor iható 40 év után is. Szoktunk gyűjtő kollegákkal visszakóstolni közösen palackokat.

 

Az eszencia (nektár) meg eláll 100 évekig gond nélkül. Igazából a fénnyel kell ügyelni, mert az lebontja őket. Szóval egy nem túl nedves pince nem árt, de évtizedekig borhűtőben tartani 500 palack bort :)

Ja, és állítva tárolni, mert belerohad a dugó pár évtized alatt a borba. A belső párolgás a palackban nedvesen tartja a parafa dugó alsó 1/3-át teljesen jól. Ezt néhány ritka átlátszó kapszulás bornál meg is tudom mutatni. 

 

Szívesen tartok egy kóstolót bárkinek, és elmesélem mi a különbség egy Monimpex 1970-es 80-as évekből származó igazi aszú és a most a boltok polcairól megvásárolható “aszú” között... Vagy egy borkombinátos hazai (vagy szovjet) piacra szánt tolcsvai között... Kérdezz meg valakit, aki ott dolgozott, megitták-e anno, amit kotyvasztottak karamellből, meg ki tudja miből és ráírták, hogy aszú. A borászok jó részét ismerem. 1973-ban nem is nagyon volt aszúsodás. Nagyüzemi palackozáshoz tuti nem volt elég aszútermés. Van egy Monimpex palackom és egy Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetesem ebből az évből, ez utóbbi is minőségi, és itthon meg lehetett venni, nem tömegtermelt volt, mint a Borkombinát. Sima fehér címkéjük volt, kézírásos fekete feliratokkal. Jellegzetes. Még most is tiszta a palackokban a bor. Amúgy a kiválás az alján normális jelenség ilyen magas beltartalmú boroknál.

 

Na ennyit a folyékony retróról. :)