A mérgelődéshez kb. annyi közöm van, mint a bantu négerekhez. :) Csak más az elmélet, és más a gyakorlat. 12. évét tapossa a fiatalabbik kutyám. Németjuhász-sharplaninac keverék. Amit összeszedhetett volna genetikai alapon a szülőktől, az pl. a bélcsavarodásra való hajlam, plusz diszplázia. Lekopogom....egyik sem játszik nála, legalábbis eddig. Remélem ez így is marad, mert korát meghazudtolóan fürge, mint a csík, megállíthatatlan mint egy tank, megvan hozzá a termete is, és kinti kutya, nincs is állandóan valaki itthon, aki felügyelje őket, ráadásul vacsora után van igazán elemében. Akkor indul náluk a buli. Mindenkivel tuidatnia kell, ki is van itt szekus pozícióban! A légy nem szállhat el a ház előtt észrevétlenül. Ezt az örömöt nem is szeretném elvenni tőle. Esélyem sem lenne semmit tenni ha baj lenne, pláne, ha nem is vagyok itthon. 

Az esetek döntő többségében a kutya nem szobacica, és nem kap állandó megfigyelést, mert a családnak is van egy élete. Iskola, munka, ilyen szokványos dolgok...bármennyire is szeretjük őket, az élet nem csak róluk szól. 

Gyakorlatias ember vagyok, ezért kérdezem, hogy ugyan hogy kellene vigyázni??? Ha az én kis buldózerem hemperegni akar, akkor bizony hemperegni is fog, ha ott állok fölötte, akkor sincs esélyem ebben megakadályozni. Mire rászólok, már a kert másik végében van. A kutyák roppant gyorsak ám...

Mit tudsz Aliról? Remélem nem vitték vissza.