A somogyi népviseletek kialakulásáról.

 

 

falusi közösség tagjai tudták a ruházat alapján, hogy az elöttük álló férfi: 

 

paraszt 

pásztor

betyár

iparos

nagygazda

vagy kisbirtokos

 

mert más volt a ruházat szőrméje, gatyája, nadrágja, mellénye, fejfedoje.

 

 

A nő ruházata is jelezte

 

az illető korát (lány,asszony,vénlány) 

állapotát (gyermektelen, gyászol) 

vallását

gazdasági helyzetét.

 

 

 

A rendi társadalom idején a világi és egyházi hatóságok ügyeltek arra, hogy az egyes társadalmi rétegek ruházatukkal is kifejezzék hovatartozásukat, így ezzel is megkülönböztethetık legyenek.

 

Rendeletek, tiltások, elmarasztalások születtek a ruházattal kapcsolatban: indok a „pazarlás”, „tobzódás”, „illetlenség” volt.

 

 

Föleg a finomabb anyagú, divatosabb, rangosabb szabású, hímesdíszes darabokra adtak ki korlátozásokat (pl. 1812-ben a cifraszőr viselését tiltotta meg a Somogy vármegye gyülése).

 

 

Az egyes néprétegek viseletét alaposan ismerni kellett a gazdáknak, birtokosoknak is, mert a cselédek tisztviselık idöszaki munkások pásztorok bérezésének része volt a teljes öltözet, vagy annak egyes darabja.