Tényleg elég elméleti, mivel a vályogházakat nem igen szigetelik !

 Meglévő házaknál az un. utólagos hőszigetelésnél  100 szigetelés ből  98 ragasztott és 2 % a szerelt. Nagyjából.

 De vissza a falakra. sőt ne is falakról beszéljünk hanem külső térelhatárolókról. Ezek . függőleges külső falak, födémek, és ferdefalak.

 Különféle szerkezetűek lehetnek.

 Föld vályog tégla , beton, fa és acél.

 Jellemzőjük hogy télen   a lakott térből mindig pára vándoról kifelé. Tehát nem nedvesség, hanem pára.

 Legyen két fal. Az egyik egy 50 cm -es téglafal a másik szintén 50 cm -es vályogfal.

 mind a kettőt bevonják valamivel.

 A téglafalat vakolják a vályogot tapasztják. Habár újabban (   mit újabban már 50 -60  éve is  ) a vályogot is vakolják…. igaz kezdetekben csak az utcai frontot.

 a téglán és a vályogon is van még egy  kb. 2 cm -es bevonat... magyarul a vakolat... a tapasztás... habár ez a szó már degradálodott.

 

 A pára meg csak jön jön kifelé és kint vagy azon nyomban elillan vagy   lecsapódik,  azaz nedvesség keletkezik. De az is elpárolog.

 Na most a téglaházakat szabad szigetelni, a  + 10 cm -es szigetelésen és az azt bevonó vakolaton átjut a pára , de ha ezt vályogra tesszük akkor azon nem jut át. Mondom nem nedvesség egyenlőre hanem csak pára. de az elején azzal kezdtem ritka a vályogház hőszigetlése.

 Így ez :

 

 " Viszont a nedves falra a rossz "mesterek", "szakik", "szakemberek" tanácsára felteszik hibásan a modern szigetelési rendszereket..."

 

 Biztos akad ilyen de azért nagyítóval kell keresni.

 Nedves falat vagy   először vízszigetelünk, ha az nem éri meg, előbb útóbb lebontjuk.

 Ja és mi a helyzet a nádas hőszigeteléssel  ?????

 Ott a  falból  ---- egyenlőre csak pára --- átjut a védő  rétegen ???

 

 Mondjuk rendszerekről azért sohasem  írogattam vályognál.