Sajnos egyébként nagyon egyszerű a képlet.
Kétszer is visszajöttünk a meccsbe Davis nélkül úgy, hogy még egy-két ponttal vezetni is tudtunk. A 3. nagy rohammal már nem tudtunk mit kezdeni. Ha szerencsénk lett volna, akkor addigra Davis is megtáltosodott volna, és akkor nem ez lett volna az eredmény, de sajnos nem így lett. Ez van. Ez a Paks az Albával és Falcoval fog küzdeni az első 2 helyért, mi meg azért, hogy elkerüljük az alsóházat. 
Én értem, hogy mindenki ki van rajta akadva, hogy milyen játékot mutattunk a vége felé, de sajnos elfáradtunk, mert egész meccsen csak az eredmény után futottunk, és a végére feladtuk. A lélektani főlénnyel nem tudtunk mit kezdeni. 
Jelenleg az a nagy igazság a csapatra nézve, hogy ezzel a játékosállománnyal, ha mindenki az elvártat hozza és van egy-két extra teljesítmény, akkor nyerünk. Ha mindenki hozza az elvártat, akkor egy tisztes helytállás. Ha egy légiós is betlizik, akkor biztos vereség, ahol csak a pontkülönbség a kérdés. 
Aki meg edzőbuktatást kiállt az sosem kosárlabdázott. Erről ennyit!