Na ebből is látszik hogy nem értesz hozzá. Ami nem baj, csak ne erősítenéd egyre csak. 

Elárulom neked hogy a nagyüzemi mezőgazdaság és a kisüzemi is ugyanolyan gépeket használ, csak a kisüzembe azért ritkán vesz a gazda 600 lovas traktort 120 millióért. Ugyanazokat a növényeket termelik, ugyanazokat a fajtákat, ugyanazokkal a vegyszerekkel. A méret miatt mondták ill. még most is mondják, hogy nagyüzem. Na de nem a méret a lényeg, ráadásul ma Magyarországon egy 2000 hektáros gazdaság nyugodtan nagyüzeminek nevezhető, míg Brazíliában, Ukrajnában, az oroszoknál, vagy Ausztráliában az még kicsinek számít szántóföldi növénytermesztés esetén. Ugyanakkor ma Magyarországon is van már 1000 meg 2000 hektáros családi gazdaság is. A szocializmusban igazából a nagyság miatt nevezték nagyüzemnek, de a tsz-ek az alakulásokkor még ugyanúgy nem rendelkeztek jelentős gépparkkal, mint a kis gazdaságok, nem voltak nagy állattenyésztő telepjeik sem. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az államosítás és a tsz szervezés egyértelműen politikai okokból történt, ezzel számolták fel az utolsó olyan társadalmi osztályt, ami az államtól függetlenül létezett, gazdaságilag, tehát a léte nem az államtól függött, e mellett nagymértékű vagyoni egyenlőséget is teremte. A TSZ alakítás alapvetően erőszakos eszközökkel történt, erről vita nincs. Maga a szövetkezet aztán elvben demokratikusan működött, önálló közösségként, viszont elnök azért nem lehetett akárkiből, csak párttagból, sőt ágazatvezető is jóformán. Sok elnököt úgy helyeztek oda az adott faluba, akit aztán persze a tagság megválasztott. A kormány, vagyis a párt előírta a tervet a tszeknek ugyanúgy. Viszont itthon azért a szakmai szempontokat 1959 után se dobták félre, úgy mint az 50-es években, vagy az iparban még sokkal később is elő előfordult.  Viszont attól, hogy 59-től a magyar mezőgazdaság nagyüzemi lett, még nem termelt többet automatikusan, sőt még visszaesés is volt, pl. a 60-as években hoztak be cukrot Kubából, nem azért hogy Castronak kedveskedjenek, hanem mert nem termeltek eleget itthon, mert nem volt elég munkaerő, gépesítés meg még szintén nem volt. A magyar mezőgazdaságban az ugrásszerű fejlődés a 60-as évek végétől kezdődött el. Ekkor alakultak ki az iparszerű állattenyésztő telepek, disznó, tehén, baromfi. A növénytermesztésbe bejöttek a korszerű gépek, a korszerű technológia, iparszerű növénytermesztési rendszerek kapcsán (ez igazából azért kellett, mert ennek körében szerezték be a legmodernebb technológiát). Új fajtákat hoztak be külföldről, új vegyszereket, traktorokat, kombájnokat, munkagépeket az USA-ból, NSZK-ból. Mellé a jó természeti adottság, a jó oktatás (szakmunkás-technikum-egyetem), és az ösztönzés. Gorbacsov még a főtitkársága előtt járt Bábolnán, a Bábolnai Napokon, vagy már lehet hogy főtitkár volt. Utána a este a fogadáson azt mondta, hogy a Szovjetunióban összesen nincs annyi korszerű mezőgazdasági gép, mint amit itt a RÁBA kiállított. 

Na de visszakanyarodok a lényeghez, hogy miben különbözött a magyar TSZ rendszer, meg a szovjet kolhoz. A magyar korszerű technológiát alkalmazott, a szovjet nem. És a magyarban volt érdekeltség. A dolgozó érdekelt volt a minél jobb eredmény elérésében, a betanított munkástól az elnökig. Kezdődött a háztájival, a részes műveléssel. A háztájiban termelt cuccal maga rendelkezett, plusz jövedelme keletkezett. A részes művelésnél a termés egy része a tagé volt, ha többet megtermelt, több lett magának is. Meg aztán a bérezés is ösztönző volt, nem egyformán kerestek minden munkakörben, a bér egy része mozgóbér volt, amit akkor kapott meg, ha jól dolgozott, pl. ha minőségi tejet fejt, vagy élveszületett malac után.   

Nézd csak meg milyen eredményeket ért el a szovjet mezőgazdaság, akkora területen rendre komoly búzaimportra szorult. Statisztikailag meg a legtöbb műtrágyát termelték és használták fel a Világon, darabra a legtöbb traktort és kombájnt gyártották. De a korszerűtől egyre messzebb voltak, és ész nélkül csinálták. A gabonát itthon mikor tárolták az ég alatt? Sose. A ruszkik azok igen. 

Nézd meg, most Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán külön-külön jelentős búzaexportőr.  A természeti adottság mellé alkalmaznak korszerű technológiát és van érdekeltség.