Klappol az ADAM adataival és Szentpéteri gondnok úr ezekből fakadó álláspontjával:

 

 

TÉRHASZNÁLAT AZ AVAR KORI MEZŐFÖLDÖN

 

SZÜCSI FRIGYES1

 

 

In: TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK

 

3. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 2015

 

 

(én kiemelésemmel)

 

 

"A régészeti lelethorizontok és részben történeti adatok alapján a kutatás az avar kornak rendszerint három szakaszát különíti el egymástól: a kora, közép és késő avar kort. A három korszak abszolút keltezésében, konkrét évszámokhoz kötésében részben eltérő tudományos álláspontok ismertek, de a kronológiai kérdések részletezésére a dolgozat terjedelmi keretei nem adnak lehetőséget. A kora és közép avar kor határának a 650 körüli, a közép avar kor végének a 700/710 közötti éveket tekintettem,7 míg a késő avar kor alatt a 700/710 és 829 (830) közötti időszakot értem.8"

 

"A földműveléssel és állattartással foglalkozó avarok sűrű településhálózatot alakítottak ki a kései avar korra (8. századra), így nem véletlen, hogy Mezőföld területéről is számos településük és temetőjük ismert."

 

"Jelenlegi ismereteink alapján a Mezőföldön csak az avar temetők egy részét használják tovább a 9. században (3. kép), ami egyrészt a kutatottság esetlegességével, másrészt az Avar Kaganátus megszűnésével, az avar társadalmat a 790-es években ért, történeti forrásokból ismert traumával magyarázható.70 A 9. század második harmadától/közepétől a honfoglaló őseink megtelepedéséig (10. század elejéig) terjedő időszakból pedig egyelőre nem tudjuk felmutatni a helyi lakosság tárgyi hagyatékát. A karoling-frank uralomnak nincs tárgyi emléke Mezőföld területéről. Ugyanakkor ez a tájegység Dunántúl egyetlen olyan összefüggő területe, ahol szláv helynévvel (falu vagy folyónév) sem találkozunk. A szláv helynevek hiánya valószínűtlenné teszi, hogy e területet elérte volna a szláv telepesek hulláma, vagy akár a helyi lakosság elszlávosodott volna.71 Figyelembe véve a Nyugat- és Dél-Dunántúl utóbbi évtizedekben meghatározott 9. századi leletanyagát is, 72 azt is valószínűtlennek tarthatjuk, hogy a Kelet-Dunántúl ebben az időszakban teljesen elnéptelenedett volna.

 

A honfoglaló magyarság ugyanúgy folyók mellé települt le, mint a késő avar kori lakosság. Mindkét népesség közösségi élete hasonlóan komplex térhasználatra épülhetett. 73 Hasonlóság mutatkozik a két népesség településhálózatának sűrűségében is, ami minden bizonnyal abból adódik, hogy a 8. századi létszámához képest megcsappant 9. századi avarság telepeinek közelében telepedtek meg a honfoglalók, s az őslakosság és az újonnan betelepülők „kiegészítvén egymást”, nem véletlen, hogy a 9. századi ritkás településhálózat után már a 10-11. században a 8. századira emlékeztető sűrű településhálózattal találkozunk."