200 évvel később keletkezik a Térdszalagrend sztorija; 

"A windsori kastély Kékszalagrend termében rendezik meg minden év júniusában az úgynevezett Garter ceremóniát, amivel III. Eduárd angol királynak a franciákkal szembeni győzelmére emlékeznek. 1348 óta ez a Térdszalagrend átadásának ünnepe, ami a csatákban hősiesen helytálló bátor harcosokat illette meg.

A kitüntetésnek nevet adó garter szó a legendák szerint egy női harisnyakötőről kapta a nevét. A híres harisnyakötőt, ami világoskék színével, akkoriban igencsak intim ruhadarabnak számított, a szép Joan of Salisbury grófnő viselte a Calais elfoglalásának tiszteletére tartott bálon. Tánc közben azonban e harisnyakötő kioldódott, és a sok kíváncsi szemlélődő előtt a földre esett. Az udvari cselszövők azonnal tárgyalni kezdték a felháborító eseményt, a király azonban védelmébe vette a hölgyet. A saját kezűleg felemelt harisnyakötőt a saját térdére kötötte a következő (francia) szavak kíséretében: Honi soit qui mal y pense. (Szégyellje magát, aki rosszat gondol.) Az ekkor alapított és később értékes plakettel kiegészült rendjel kék szalagján mindmáig ez a felirat olvasható.

Hahner Péter azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenti történet csak a XVI. században bukkant föl."