"Gondolom a topiktárs a kazánban keletkezö kátrányosodásra célzott és ebben az égési ciklusban keletkezö gázokra .  "

 

A kátrányosodás két feltétele:

- elfojtott égés

- túl hideg felületű égéstér és/vagy kémény

A vizes fa is besegít, de csak közvetett módon (a gyenge fűtőértékével), ezért nincs a feltételek között :)

 

Bővebben:

A fa égésének első fázisában a fából felszabaduló fagáz ég el lánggal (pontosabban égne, ha hagynánk égni ;). Kivéve, amikor a nagyeszű tüzelő teletömi a tűzteret fával, aztán icipicire leszűkíti a levegőt, hogy "jó sokáig ne keljen a tűzzel foglalkozni".  Ekkor a hatalmas fakupac felforrósodik és elkezdődik a gázképződés, de mivel a keletkezett gáz nagy része nem kap elegendő oxigént, hogy lánggal eléghessen (és fűthesse a házat), ezért a keletkezett fagáz (főleg metán) egy része elégetlenül elindul kifelé a kéményen.

Ha a tűztér/kémény felülete túl hideg, tehát a füst harmatponti hőmérséklete (kb 60 fok) alatt van, akkor ezen a hideg felületen víz csapóik ki a füstgázból. Ha a füst gázt is tartalmaz, akkor ezeken a túl hideg felületeken nem csak víz lesz, hanem kátrány is.

Tehát:

- a vizes fának közvetlenül nincs köze a kátrányosodáshoz, egy szar fűtőkészülékben bután tüzelő ember akár száraz tűzifával is tud kátrányt gyártani :) viszont okos ember jó fűtőrendszerrel vizes fával is tud kátránymentesen tüzelni.

- okos ember gondoskodik arról, hogy a forró fából kilépő fagáz minden köbcentije megkapja a neki járó oxigént ÉS arról is gondoskodik, hogy sem a tűztere, sem a kéménye sehol ne legyen hidegebb 60 fokosnál.

 

Elrettentő képek:

https://img.index.hu/imgfrm/8/9/0/9/BIG_0007748909.jpg

https://www.mastrosimone.it/wp-content/uploads/2016/12/canna-fumaria-sporca.jpg