.
Mese a csendről
.
Ahol nem lehet nem meghallani
Az őserdei sűrüségbe
. fulladó bombazuhogást
.
Árva ágyakban forgatott
lapok kietlen zizegését
.
Földrengések és árvizek
távolság párnás ajtói mögé
zárt rituális dobverését
.
A vasreszelék-társadalmak
új alakzatait pedzegető
mágneses gitárpendüléseket
.
Bordaközt kereső kések és
egymást kereső nemiszervek
tapogatózó neszeit
.
A világ egész fülsiketítő
s fülünkig mégsem hatoló
nonstop monstre-zenekarát
Ahol meg lehet hallani
A létezést mely minden percben
egyenként hetvenötöt dobban
a vérkörök őserdő-sűrüjén
.
/Somlyó György; a Kőkörökből/