Nagyon jó olvasni a beszámolót és a képek meg egyszerűen festőiek. A képeket nézegetve azon morfondíroztam, hogy hogy lehet, hogy hozzám sosem jönnek ennyire közel az állatok. A képeiden azt látom, hogy szinte azt várják, hogy fotózd őket. Én már nem is kísérlek meg ilyenkor fotózni, ha meglátok egy nagyvadat, mert az a tapasztalatom, hogy olyankor a kép sem sikerül és én sem látok semmit, mert a fotózással vagyok elfoglalva. De aztán a vége felé meg is magyarázod, hogy arrafelé nem szoktak hozzá az emberhez... Egy kis technikai észrevétel, ha rákkattintok az "Északi-zöld" linkre és bejön a táblázat, akkor a fejlécben a "Dél-Dunántúli Piros Túra" cím olvasható.