Tulipántoss Creative Commons License 2019.09.28 0 1 44720

Ott voltam veled

 

Mikor hitedet vesztetted, én fogtam kezed.

Csendes magányodban is én szerettelek.

Nem vádoltalak, s nem szidtalak meg,

akkor sem, ha szíved eltévelyedett.

Kitartottam melletted, s ott voltam veled,

mikor láztól égő arcodon könnycsepp remegett,

s mikor homlokod gyöngyeit kín szárította,

mert lelked fájdalmát lelkem siratta.

Én mindig ott voltam, s ott leszek veled,

akármilyen mélyre égnek a parázsló sebek,

mert aki megtanulta mi a szeretet,

az megbocsát annak is ki ellenfele lett.

(Kun Magdolna)