Hattori Hanzo2015 Creative Commons License 2019.09.20 0 0 29291

A Krisztia kürutas példánál a sáv elfoglalása adott a kezdetektől.

 

Az előzőekben írtak ellenére, változatlanul úgy érzem, hogy a sáv még nincs elfoglalva, a macisajt előtt, ha korábban jelzi az Attila útról érkező, hogy oda tart. A macisajt előtti és utáni sáv csak látszólag egymás folytatása. A belinkelt okfejtésből következik, hogy mindegy, hogy főútra, vagy "csak" védett útra térsz rá, az bizony irányváltásnak számít. Tehát a (fizikailag) kanyarodó halad egyenesen, a  ténylegesen egyenesen menő pedig "rákanyarodik" a védett útra... és bizony  irány-jeleznie is kellene - hivatalosan / jobbra. Rákanyarodva egy másik (besorolású és védettségű) útra már eleve nem haladhatsz ugyanabban a sávban. Illetve, - tudom - hozni fogod a példákat, hogy dehogynem,

igen ám, csakhogy vele egy irányban haladó sáv már nincs, amivel kapcsolatban fennállna a szabályod.

 

29258 Byk 001 helyesen írta

Hajtogatod a 29.§(1)-et, de nem olvasod el rendesen. Be is idézem: "29. § (1) *  Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni."

 

Aki a macisajt mögül hajt a felsőbbrendű útra, az irányt változtat, így neki (részére) nem kell elsőbbséget adni sávváltáskor.

 

Nincs itt két dimenzió: az irányt nem változtató járművekkel kapcsolatban áll fenn az e.a. kötelezettség. A védett útvonalra felhajtó jármű meg irányt változtat.

Előzmény: ÁsítóSárkány (29289)