Rátapintottál a lényegre! A vonattal ellentétben ha szárnyassal késtünk, sose késésként fogtuk fel, hanem 1-2 órával több élménybombaként. :) Vöcsökkel vagy Sólyommal kifejezetten élveztem gyerekként a sötétben haladást. Bíbicen viszont még világosban sem éreztem jól magam. A Bíbic totális bezártságérzés, sajnos. Nincs orrszekció, nem lehet oldalt kiállni az ajtóba (nincs mellvéd, s érthető okokból nem örül a személyzet, ha kikapaszkodsz), bármennyire is elfogadom, hogy keleti gyártmány az is, nálam a Bíbic mindig kilógott a sorból. :( Sajnálom, hogy oroszkedvelőként ezt kell mondjam, de a kiváló menettulajdonságai és merülése ellenére a legkevésbé sem utasbarát szárnyas. Márpedig jelenleg mind az 54 ülést értékesítik az Egomi viszonylatban (Bécsbe max. 44 utassal mehetett ki anno). Egy Vöcskön a 71 ember elveszik, egy Bíbicen az 54 tömegnyomor... múlt vasárnap jöttem haza vele, és a maradék ülésekre (többnyire 2 fő utazik együtt, tehát a szélen maradnak az üresek) befutott egy 15 fős olasz csoport. Beszálltak, s közölték, hogy nem hajlandóak egy hajón az ablaktól számított harmadik sorban ülni úgy, hogy nincs együtt a csoport és nincs mozgástér, majd elhagyták a hajót. :D Tény, hogy olaszosan viselkedtek, de az is tény, hogy a Bíbic egy tipikus "munkába járó" szárnyas. Marhára nem arra találták ki, hogy kirándulgassunk vele. Ezzel együtt örülhetünk, hogy még van lehetőség.

A Passnave jelenleg 5 db, 45-55 fő befogadóképességű, gyorsjáratú, de nem szárnyas géphajót szeretne vásárolni.

Hááááát... meglátjuk, mi lesz belőle.