Semmi komoly csak emelt a bérbeadó 50 ezret és kilátásba helyzete, hogy ez még mindig nem a piaci ár, vagyis tervezhető az ősszel rádob még ötvenet. Úgyhogy a nyaralás első napjáról amely váratlanul mifelénk július 20. :), augusztus 13-ig új bérelhető házat kerestünk. Igaz megtaláltuk és a jelenleginél mindenféle szempont alapján jelentősen jobb is, de a tulajjal azért nincs még mindig aláírt szerződésünk mert szeret ugyan jogászkodni, viszont egyáltalán nem ért hozzá (mert szakmája szerint körmös, amúgy meg eltartott). Úgyhogy szült nekünk egy olyan szerződést, amelyet napi pár órában mindig újra és újra írunk és majd amikor már úgy néz ki, hogy készen vagyunk vele akkor persze gyorsan kitalál gyorsan valami olyat, amit csak bérleti szerződéseknél nem szokás alkalmazni és vagy ellentmondást tartalmaz a szerződés már elfogadott pontjaival szemben. =:) Ez ideig-óráig még elmegy, de közben ketten is modulzáróra meg aztán vizsgára is készülnénk (illetve a modulokon már sikerrel mindannyian túl is vagyunk), meg a munka is meg várt minket közben, úgyhogy már az is felmerült egy hete, hogy hagyjuk az egészet a fenébe. Keresünk egy másik kecót egy problémamentesebb bérbeadóval. Mindezek mellett a kommunikációt nagyban nehezíti a 14 óra időeltolódás is, mert LA-ben él a lelkem. Aztán végre sikerült a szerződés pontjain megállapodnunk és sikerült rávennem arra is, hogy forduljon egy magyarországi ügyvédhez, mert az majd makulátlanul meg fogja csinálni olyanra azt a szerződést, hogy mindenki elégedett lesz vele. Pénteken kaptam is e-mail-t arról hogy hétfőn szintén e-mail-ben kapunk egy kész példányt az ügyvédtől és az a terv hogy vagyis kedden aláírunk. Persze ehhez képest szeptember 21-én már elköltözni kellene a régi címről, szóval egyáltalában nem vagyunk nyomás alatt és ezt a mai napon beköszöntött őszi eső sem erősíti fel nagyon. :D

Ezzel egyidőben (még júliusban) egyik velünk egy háztartásban élő közeli hozzátartozómról kiderült, hogy viszonylag sürgősen nagyműtétre kell menjen. :((( Mivel a probléma egyértelműen profi sebészt igényel, ezért DMC-be visszük ahol kb. egy fél autó árát fogom otthagyni majd a pénztárnál (De ez izgat a legkevésbé. Örülök hogy megtehetem és Isten az atyám ez a pénz még hiányozni sem fog.). Persze egy ilyen beavatkozáshoz sokféle előzetes vizsgálat szükséges, úgyhogy napi szinten megyünk egyik laborból a másik gyomortükrözésre, onnan a pszichológustól az MRI-re, stb. Mivel a műtét 17-én lesz ezért óriási probléma, hogy hová helyezzem el drága szerettemet úgy, hogy a kellemetlenül kíváncsi rokonoktól se kérjek szívességet és mégis viszonylag zavartalanul (jobbára fekvő testhelyzetben) legyen jelen a 21-i költözésnél. Mindegy. Ezt is már kitaláltuk, megoldjuk mert ebben IS jók vagyunk. 

A kecóra visszatérve: egy fedél alatt hatan lakunk meg a kutya. Ebben az a jó, hogy a kutyának legalább nincs olyan kialakult véleménye, amit szavakba öntve a tudomásomra is tudna hozni. Amikor az új házzal kapcsolatban a család együtt leült demokráciázni, akkor az úgy nézett ki, hogy öten baszogattak egyszerre engem. Ebből már tudható, hogy együtt lakhelyet sosem fogunk tudni találni. Úgyhogy egy hét reménytelen küzdés után stratégiát kellett váltanom és egyenként ültem le mindenkivel az asztalhoz. Először az asszonyt állítottam át az oldalamra és aztután ketten gyaktunk le mindenkit külön-külön. Persze nem legyakás volt ez csak szemfelnyitó ébresztés, de onnan tudom hogy jól csináltuk mert ezt követően már mindenki mosolyogva állt fel az asztal mellől - azóta sincs vinnyogás - és terveik lettek a beköltözéssel kapcsolatban, valamint maguktól csomagolnak. Szóval nem mondhatom eredménytelennek és sikertelennek sem az eddig lezajlott eseményeket, de nyugis már csak akkor leszek ha hiánytalanul megleszünk 17-ét követően és aztán a 21-e már csak sétagalopp lesz a 14 segítővel, a 2 teherautóval és a kb 5 db szgk-val*. :)

*Nagyon örülni fogunk ha 3 kilóból megússzuk a költözést