Bálint remekül összefoglalta a lényeget. Ahogy mondta én régebbi (Ergavalnál is régebbi) mikroszkópokkal szoktam fotózni. Ha valamiben segítségedre lehetek, csak írjál.

Az tény, hogy sok esetben nem lehet úgy visszaadni a látványt képen, ahogyan szabad szemmel látszik. Különösen jellemző ez polarizációs képekre, a fotókon általában sokkal kevésbé drámai a hatás. Néha viszont fordítva van a helyzet és fényképen jobban látszanak bizonyos dolgok (nem beszélve pl. az infra és UV képekről, ahol szemmel semmit se látni).

Szerintem régebbi mikroszkópoknál egyik probléma a projektív. Nem önmagában gond, hanem az a helyzet, hogy APS-C vagy 4/3 formátumú digitális fényképezőgépekhez legalkalmasabbak a kis nagyításúak és ezek igen ritkák. Plánlencsékhez jó volna például 1,6:1-es projektív, de ilyen egyszerűen nincs és nem is volt, kivéve az Olympusnak (ez pedig manapság horror árú). A Bálint által említett és birtokolt CF-250-es rendszer ezt elegánsan megoldja, mert nem kell hozzá projektív: a korrigált képmező 28-32 mm átmérőjű és önmagában tökéletesen javított.