A Sixes korszakból már nem emlékszem mindenre, de  néhány dolog:

Először is kötelező a lassú, megfontolt figyelmes filmbefűzés. Ha a film a nem jó behelyezés miatt megfeszül az orsón, megterheli a mechanikát, alkatrész nincs, a hozzáértés pedig hiánycikk. A befűzéskori ,,kocsizást" kivéve mindig ütközésig kell tekerni a felhúzókart, és szépen finoman újjal fékezve visszaengedni.  A Six nagyon kényes a kezelésre, nem barátja fakezű fotósoknak.  Az egyenlőtlen kockaközök mutatják, hogy a mechanika máris megviselt állapotban van.

Ne vágyj fénymérős prizmára, az egy sz@r. Sokat vág a képmezőből, lassú és kényelmetlen. Trampli is, de az más kérdés. Nyugodtan mérj fényt a digivel, illetve annak hisztogramjával, vagy vegyél egy rendes fénymérőt. Úgyis ajánlott megnézni a témát, hogy érdemes-e rá filmet pazarolni. Tedd  a digit fekete-fehérre, hogy jobban lásd, milyen lesz a filmes kép.

A jó optikák: 50 - 80 - 120 - 180  A többivel felesleges köröket futni. A 120-as portréobjektív, nem karcolja túl a digit.