Másról volt szó.

De itt van egy ábra a seb. összeadásáról, euklédeszi vs. minkowski geometriában.

Könnyű belátni, hogy az euklédészi körben (zöld) a felső zöldre satírozott terület mértéke 2α- radiánba mérve, a két zöld területé (az alsó másképp van satírozva, kinagyitva  látszik) meg 2α+2α', azaz az eukédészi szög addítiv. Teljesen analóg ezzel a két rapiditás összeasa, a felső zöld és a lila terület 2χ, két zöld és a két lila terület összesen 2χ+2χ'. A hiperbolikus szög is addítiv mennyiség. 

 

Nade:

Az euklédészi geometriában a távolság mérése parabólikus és a szög mérése eliptikus. A kör= kör.

A galilei geometriában a  távolság mérése parabólikus és a szög mérése parabólikus. A kör= egyenes vonal

A minkowski geometriában  távolság mérése parabólikus  és a szög mérése hiperbólikus. A kör= hiperbóla. 

 

A galilei geometriában is addítív a szög, csak ott tényleg derégszögű háromszöget látunk (az euklédészi papíron). Lásd az előzőleg belinkelt ábrámat. De mivel Galileinél t=t', így ct=ct',  a ct a kör sugara. Ezt Newton átvette- és valahogy össze van mosódva az euklédeszi geometriával- pedig nem az, hiszen Euklédesznél nincs relativitási elv (mechanika sincs). 

 

A rel. sebességek össszeadása körül forgolódik ez a topik évek óta: a cáfolok a legjobb esetben galileli geometriában gondolkoznak, pedik a specrelben is szögeket kell összeadni. Erre mutatott rá Szelki.   

 

... meg kéne szerkeszteni egy hasonló ábrát galilei vs minkoswki változatra, csak még nem jöttem rá, hogy azt hogy lehet.