Egy kis Enns-völgyi egyháztörténet, persze csak nagyon-nagyon vázlatosan:

A kezdetek és az önálló pürggi plébánia kialakulása:

A kereszténység először a 4. században jutott el az Enns völgyébe, de a Római Birodalom bukásával ismét letűnt. A népvándorlás után letelepedett alpesi szlávok vallása egy természetközeli törzsi vallás volt, s csak a bajorok 750 körüli betelepedése teremtett ismét kedvező feltételeket a kereszténység terjedéséhez. A bajor Theodo herceg gazdasági és politikai érdekeit összekötötte a keresztény vallás elterjesztésével, nagy anyagi ráfordítással misszionáriusokat küldött az Ennstől északra és délre fekvő völgyekbe. Tevékenysége egyben az itt élő népek germanizálását is szolgálta. A térítőmunka eredménye szilárd egyházi szervezet kialakulása volt.

Ennek az egyházi szervezetnek a legfontosabb jellemzője az un. "saját templomjog" volt. Ez azt jelentette, hogy az adott terület birtokosa alattvalóinak világi és lelki ura is volt, kápolnát vagy templomot építtetett alattvalóinak lelki üdvére és nem utolsó sorban a maga hasznára, hiszen ő élvezte ennek minden gazdasági előnyét, beszedte az egyházi adókat. Vallási kérdésekben azonban a mindenkori püspöknek voltak alárendelve.

Az első ilyen templom az Enns völgyében a Niederhofenben található St. Rupert templom volt, amely a 9. században épült. Pürggben, a Traungrauer család várának közelében áll a 11. századból való Johanniskapelle, amely a legrégibb román stílusú építészeti emlék, s amely történetünkben különösen fontos szereppel bír. A Pürggben lévő leányegyház hamarosan önállóvá vált, azaz megszűnt a püspöktől való erős függése. A Traungrauer család ugyanis kihalt, mivel utolsó sarja, IV. Ottokar herceg gyermektelen volt. Amikor himlőben megbetegedett, teljes vagyonát V. Lepoldra, Babenberg hercegére hagyta, kivéve 500 ár birtokot, amit a pürggi egyháznak adományozott. Mivel a pürggi templom ilyen gazdaggá vált, Salzburg püspöke többé nem akadályozhatta meg önállósodását. Pürgg lelkésze immár nemcsak lelkipásztor, hanem jelentős földbirtokos is volt, ami megmagyarázza későbbi nagy egyházi és politikai hatalmát. Később a tartományi hercegek Pürggöt különböző rendeknek ajándékozták, s Pürgg hatalma tovább nőtt, amikor Ferdinánd herceg a jezsuita rendnek ajándékozta. Ettől fogva Pürgg már nem a salzburgi érsekségnek, hanem egyenesen a római pápának volt alárendelve, s a mindenkori pürggi lelkész egyben a grazi egyetem páter rectora volt. Így vált a katolikus hit ezen a vidéken olyan erőssé, ami lehetetlenné tette a legkisebb toleranciát is a reformációval szemben.

A pürggi egyház kiterjedése ebben az időben igen nagy volt: Tauplitz, Zlem, Wörschachwald, Neuhaus-Trautenfels, Unterburg, Untergrimming, Lessern, Klachau, Dörfl egyaránt Pürgghöz tartozott.