Bozsikzf Creative Commons License 2019.08.14 0 0 44668

Megyeri Ábel

 

 

VASÁRNAP REGGEL

 

Bíbor-derengéssel

szárnyalva jön a nyár,

ma reggel is piheg

a színfoltos határ.

 

Nincs felhő, semmi szél,

az ég fénylő arany;

nyárfák sorának is

csak lenge árnya van.

 

Mint vakító villám,

ragyog fel a mély ég;

sziporkázz, süss fel nap,

tüzelj, lobogj, még, még!

 

S hajolj elébe már

az alig szisszenő

kaszák villámának,

te végtelen mező.

 

Város-széli házak,

s kerti jázmin-kehely

derűs csendben állnak,

és velük ünnepel

 

magas dárda-szálán

az áttetsző, finom,

könnyű szirmot bontó

király-liliom.

 

Öntöző kocsi jön,

s nagy ívben önti szét

csillogó szőnyegként

a tartálya vizét.

 

A bástyák megett egy

kisgyermek-száj nevet,

melytől friss lángra gyúl

a szív s a képzelet.

 

 

Tiszta kút [193.]