Matók Leó

 

 

HALLGATNAK A FÁK

 

A park temetőjén ásít a csend.

Hallgatnak a fák és a bokrok.

Itt hagytam el én az igazi nőt,

Odvas fejű vén fák, mért rejtitek őt?

 

Hallgatnak a fák és a bokrok…

Suhogó füveken gázol a láb.

Feketén mosolyog odafenn ma az ég –

Meglátlak-e még? Meglátlak-e még?

 

Suhogó füveken gázol a láb.

A léptem zajától visszhangzik a park.

Párásölű lombok remegve takarnak,

A csendbe kiáltom, hogy téged akarlak!

 

A léptem zajától visszhangzik a park,

Suhogó füveken gázol a láb.

A park temetőjén ásít a csend,

Hallgatnak a fák…

 

 

Jaj lett itt a jóknak, Szombat-

hely, 1948. április 20. [61.]