Bozsikzf Creative Commons License 2019.08.13 0 0 44397

Márki Zoltán

 

 

TÜNDÖKLŐ FELHŐ

 

Tündöklő felhő, léggömb-

súlytalan, lebegő,

ég s föld közt a fényben csak

pára vagy, levegő,

 

átszellemült hunyorgás,

víz és tűz álma, hab,

kétszínű fátyol, ködkék

hamvadás, szikra vagy,

 

csupa eloldott kezdés

meg csupa villamos

sors, címtelen szabadság

s kísértés szárnya most,

 

felemás dél, lézengő

magasság vagy, s – akár

a gyermekkorban – tán a

boldogság maga már,

 

név nélküli derengés,

hol nincs se út, se part,

elhullámló, megtérő

nyár, míg a csoda tart,

 

s kezemben himbálódzó,

mesebeli kötél:

kapaszkodjam föl hozzád,

ha árnyékod elér,

 

tündöklő felhő, léggömb-

súlytalan, lebegő,

ég s föld között a fényben

csak pára, levegő,

 

de a nap veled tüntet,

s a titkot is tudod,

villongva csak egy percig,

mit én meg nem tudok.

 

 

Napszakok éhsége, 1969 [12-13.]