Bozsikzf Creative Commons License 2019.08.13 0 0 44375

Marconnay Tibor

 

 

TÉLI VIGASZ

 

Hiába dühöngnek a szigorú telek,

A sivár síkon át ível feléd e híd,

Éreztem ibolya-illatú betűid

S még nem is láttalak, de már ismertelek.

 

Aztán boldogítón találkoztam veled.

Ekkor erős parázs lett lényemben a hit,

Mert tüstént tudtam én, hogy az vagy te, akit

Megálmodott e szív, mely szilajul szeret.

 

Titkolni nem bírom többé, nem akarom.

Önkénytelen fog át szavam, szemem, karom,

S közben gyengéd az ujj; ügyelni, várni jó.

 

Hogy sohse mondd, későn jöttem avagy korán.

Jókor érkeztem, s úgy vigyázok rád, csudám,

Mint remekművére a hős üvegfúvó.

 

 

Sugaras őszi nap, 1942 [125.]