Márai Sándor

 

 

HEGYEK, ERDŐK

 

Milyen

ilyesztő egymagadban ilyen

merev fák, merevebb

hegyek

között.

 

A zöld

szentjánost meg ne öld

mert isten világít

rád itt –

ne fuss előle.

 

Dőre

ostoba szóra ajkad ne nyisd

szitál az égi liszt

a köd

a csönd.

 

Örök

s tökéletes vagy egymagadban

s a két karod

az erők

eredője.

 

 

Összegyűjtött

versek, 1917

[16-17.]