Makay Ida

 

 

MINTHA SOHASEM

 

Lombkoronákon átszűrt fényben,

nyárég alatt, sugárzó kékben,

míg pilleszárnyú szél emel.

Verset, zsolozsmát zsong a tenger.

Mintha most, itt kezdődne minden.

Mintha semmi nem múlna el.

 

 

Se fény, se kegyelem [32.]