Évforduló: Lampionok a vízen

 

Csak félig hallom a távolból, -

Inkább látom, .

Integetnek Nagaszaki gyermek kezek,

Megintenek minden élőt,

Mert mind ártatlan volt: gyermek, asszony, öreg,

Mikor máglyára lépett,

Hirosíma nyarán, az újkor hajnalán, - 

Örök tanulság volt ama kísérlet,

Mert nem készült hangfelvétel, -

Nagy show lett volna ama a sóhaj,

És most hallhatnánk a rádióban

Könnyek között szomorúan,

Hajnalonta haldokolva,

A villanásnyi atomhalált, -

Késő bánat, perverz óhaj,

De ne mondja senki erre::

Ejnye, ejnye, -

Lánglelkek a tűzviharban,

Nem szenvedtek, csak százezren, huss!

Fel a mennybe!

Mind egyszerre, - ejnye-ejnye,

Két várost a Földről,

Így elsöpörni?

A szó enyhe: Nem lehet azt elfeledni.