1986. július 27. kb. 17 óra. Budapest, Baross tér 67-es villamos végállomás a Keleti pályaudvar előtt.

3872-xxxx-3873 psz. hármas UV villamos szerelvény.

 

Rettenetes tömeg a Baross téren a pályaudvar előtt, a közúton, a villamos megállóban, mindenhol. A megállóból jobbra a Thököly útra való kihajtásnál a kereszteződésben rendőrök irányítják a "forgalmat" amely a tömeg miatt szinte nincs is.

 

A villamos vezetője a visszapillantó tükörben látja is a felszállni akarókat a tömegben meg nem is. amikor "úgy érzi", hogy "most" akkor ajtókat zár és lassan elindul a megállóból. Kb. 20 méter után az ívben a közlekedési rendőr ordít, hogy állítsa meg a villamost mert valakit húz a harmadik kocsi. A vezető nem látott semmit csak a megállóban a tömeget.

 

A 3873. motorkocsi "B" forgóváza alatt egy hetven-valahány éves asszony fekszik a karja pedig beszorulva az előtte csatolt pótkocsi ajtajánál. A kijött vizsgáló rendőr a helyszínre szintén kiérkező "műszak" segítségével ellenőrzi - egyebek mellett - hogy az ajtók zárt állapota megállapítható-e a vezető állásból. A műszer az ominózus ajtó "félig nyitott" állapotában is zártat jelzett. A rendőr a vezetői engedélyt és egyebeket a helyszínen visszaadja. A vezetőt a kiérkező zuglói kocsiszíni diszpécser "leváltja" és a szerelvénnyel együtt beviszi Zugló kocsiszínbe (Bosnyák tér).

 

1987-ben valamikor fellebbezés után 10 hónap két évre felfüggesztve. A tényleges letöltendőt a nagyon beteg - és egyedül

maradt volna - feleségemre tekintettel úsztam meg.

 

Mai napig nem tudom, hogy mennyiben voltam vagy nem voltam felelős a bekövetkezett eseményért - ekkor már 13. éve vezettem. Most, hogy írom még mindíg megráz és könnyes a szemem. Még mindíg ...