Nekem is félig-meddig véletlenül jött a Pentax, de csak félig-meddig. A fotószakkörös Praktica, meg az otthoni Chinon CM3 után lett egy saját CE3. Ehhez Chinon alapobi, meg mindenféle szedett-vedett nagylátó és kistele. Aztán amikor besikeredett egy 30-as, vagy 35-ös Takumar, elindultam lefelé a lejtőn. Lettek más Takumarok, aztán amikor szembejött a Soósnál nagyon olcsón egy KX, szépen átálltam a menetesről a K bajonettre. Volt mindenféle márka a kezemben, Nikon FM2 szettem volt is egy darabig, meg szinte teljesen fel is számoltam a Pentax felszerelésemet, amikor elmélyedtem a középformátumban.

Aztán amikor a kezembe adtak egy IstD-t éreztem, hogy ha digi tükörreflexes lesz, akkor a Pentax nagyon esélyes. Amikor az első DSLR-t meg akartam venni, nagyon erősen gondolkodtam egy Nikonon, de drága lett volna kiépíteni a felszerelést, meg előtte rágtam be rájuk a Nikon Capture gecizései miatt. A Pentaxot meg ismertem, szerettem, ismertem a filozófiájukat, a gondolkodásmódjukat, így aztán nem sokat kellett hezitálni. Azóta sem bántam meg.

http://fototipp.hu/smp2005_jan