Leonard Cohen

A sötétség

Sötét a kedvem,
Mert a kávédat ittam.
Sötét a kedvem,
A kávédat ittam.
Kérdeztelek: halálos?
Idd ki, mondtad, ez van.

Nekem már nincs jövőm.
Talán pár napra jó.
A jelen nem nagy öröm,
Csak egy sor tennivaló.
A múlt megmarad, hittem.
De a sötétség mindenható.

Látnom kellett volna.
A szemed mögött mindjárt.
De nyár volt, és ifjú voltál,
Elsodort veled az ár.
Könnyen megkaptalak,
A sötétség volt az ár.

Nem cigizem, nem iszom,
Nem sok örömöm maradt.
Te mindig erre vágytál,
Hogy oszd a parancsokat.
Már nem hiányzik, bébi,
Semmi kedvem élni.
A sötétség visszafogad.

A szivárványt szerettem,
S a látványt, mely hegyről nyílt.
A reggelt, s hazudhatnám,
Hogy Te voltál ez mind.
De megnőtt az árnyék, bébi,
S a sötétség magához int.

Sötét a kedvem,
Mert a kávédat ittam.
Sötét a kedvem,
A kávédat ittam.
Kérdeztelek: halálos?
Idd ki, mondtad, ez van.

_{/Domonkos Péter ford./}

Leonard Cohen:The Darkness