Hasonlóan, folytatva az 51. oldal okoskodásait:

 

 

(én kiemelésemmel):

 

 

"Pontosan olyan dolog ez, mint ahogy a késő avar kori Óperenciának is csak a magyar nyelvben van értelme. Egyetlen szláv vagy germán nyelvnek sincs -- és soha nem is volt -- fogalma arról, mit jelent az Óperencia. Meg rajta túl az Üveghegy. Mindkettő avar kori magyar kifejezés a Kárpát-medencéből!"

 

 

Mire fel???

 

HOL/HOGYAN/KITŐL igazolt, hogy volt az "avar korban" magyar nyelv a KM-ben ?? AMIKOR éppen EZ lenne az igazolás tárgya Makkaynál.

 

 

Folytatva  Makkayt:

 

 

"Az Enns folyónál csak az avar korban volt létező határ (és egy rövid ideig a 10. században), soha máskor."

 

 

Nézzük csak azt a "rövid" 10. századi "hátárt":

 

 

Pl. itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93perencia

 

 

"Közismert az a feltételezés, hogy a szó eredete a 10. századi kalandozások koráig vezethető vissza, amikor a magyar seregek az Ennsen túlról hozták zsákmányukat és regényes történeteiket. Ebben az időben ugyanis mintegy fél évszázadig az Enns volt a nyugati gyepűk határfolyója, a folyó politikailag és kulturálisan is határt képzett a Duna völgyében."

 

Bizony, 955 után vonták csak innen vissza a gyepű határt a magyarok. Amely a pozsonyi csata következményeként tolódott ki az Ennsig.

 

 

Itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata

 

 

" A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amelyben Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is elesett. Szinte a teljes bajor nemesség életét vesztette a csata során.[3] A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar határvonal lett.[4] "

 

 

Fél évszázad honfoglalói felügyelet ugyan mitől is volna "rövid" az érintett határ rögzüléséhez az akkori köztudatban?

 

 

Továbbá: Makkay megjegyzi az 51. oldal lábjegyzetében, hogy:

 

 

"[Az Óperencia] Kétségtelenül későn -- 1773-ból adatolva..."

 

 

Nézzük a wikit megint: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93perencia

 

 

"

Eredetének és jelentésének magyarázatára többféle elképzelés ismert, a jelenleg rendelkezésre álló források alapján azonban kétséget kizáróan egyik se igazolható. Az az Óperencia szó használatáról ismert első feljegyzés 1773-ból datálódik,[b.] aminek egyik kézenfekvő magyarázata az lehetne, hogy a szó ennél nem sokkal régebbi, de tény, hogy a népköltészetünk iránti tudatos érdeklődés a 18. század közepe tájára tehető irodalmunkban és közgondolkodásunkban[a.] így a témával kapcsolatos feljegyzések többnyire csak később születtek.

 

A Magyar néprajzi lexikon. [1] – Kunszery Gyula kutatásaira hivatkozva – idézi Tárkány Béla 1846-os, karlsbadi és gasteini útjáról szóló naplóbejegyzését: „A meséshírű Oberenczián keresztül estére Mölkbe értünk.” Ez arra enged következtetni, hogy az Óperencia Felső-Ausztria tartomány német nevének („Österreich ob der Enns”, vagyis az Enns folyó feletti Ausztria, ugyanis Alsó- és Felső-Ausztria határa a Duna jobb parti részen az Enns folyó volt) félrehallásával kapta nevét, az Óperenciás tenger a feltételezések szerint a salzkammerguti tavakkal azonosítható. A kifejezéseket valószínűleg az alsó-ausztriai Welsben állomásozó magyar huszárok használták először „távoli hely”, illetve „az ismert terület határa” értelemben. Amennyiben Óperencia Felső-Ausztriát jelenti, úgy a túl az Óperencián kifejezés a napóleoni háborúk korának katonái számára a Habsburg Birodalmon túli országokat, vagyis a külföldet jelentette, ahová háborúba kellett menni."

 

 

Makkay adatkezelése -- amennyiben van neki olyan -- végtelenül szubjektív, érzelmi alapú és önkényes. Vérbeli kutató ilyet nem tehet és nem is tesz.