Cracowius Creative Commons License 2019.07.10 0 0 289

Hogy miért is valós Patkónak a fához kötödő legendája.

 

Ime, az az az épület ami a fával szemközt vagyon. Ez a hires rigóczi csárda épülete. Mint előbb irtam, nézz  bele a betett filmbe (nyito hozzászolás), ez az ott szereplő csárda ostromának valós és megtörtént helyszine: „rigóczi csata”.

 

 

Nem tudjuk milyen idős az épület, de 1813-as csárdaösszeirás szerint akkor már állott. (persz nem egészen ilyen volt, a falai nem a mai kőporos vakolattal, hanem fehérre meszelve, a tetőfedés zsup vagy nád és az ablakok is zsalusak voltak, de igen ez az az épület).

 

Amit az épületről tudunk, hogy csárda épülete 1932-re már mint erdészház funkcionál:

A nép a betyárromantika nimbuszával övezi ezt a fát, amelyről azt regéli, hogy a hírhedt somogyi betyár a Barcsról Darányba vezető műút mellett álló rigóci csárdában, mely ma közalapítványi erdőőri lak, szokott volt duhajkodni és a csárda északra nyíló söntésének ablakából szórakozásból ebbe az öreg tölgyfába lövöldözött. A lövedékek nyomai ma már nem látszanak a törzsén.” 1932

 

Erdészházból („közalapitványi erdőőri lak”) késöbb ismét vendéglátoipari egységgé lett, ma eladó épület, de azért gondozzák. Távol van és távol volt minden lakott településtöl, az erdő közepén akkor is ma is. Az ilyen helyeket más senki nem látogatta, mint pásztor és betyár.

 

A film Gelencsér József betyárvezés és bandájárol szól. Gelencsér Patkó egyik legénye volt és Somogy legnagyobb sorozatgyilkosávánőtte ki magát. Neve nem maradt fenn a nép ajkán, a köztudatba Gönczi könyve hozta vissza és legendássá pont Szomjas György filmje tette.

 

Gelencsér Somogyváron született, majd a család bérbe vette a rigóczi csárdát (lásd kép), a Gelencsér gyerekek itt nőttek fel a betyárok között a csárda pedig a somogyi betyárság központja volt. Az apa mint orrgazda állt a betyársággal kapcsolatban, a három fiu pedig betyár lett.Gelencsér testvérét felakasztatta a tamási biro, Gelencsér pedig Bergántol 1863-ban átvette a vezérséget. 1862-ben pedig Patkó 1862-es lelövése után lett a dél-somogyi betyárság vezére. Akkoriban ez az épület volt a somogyi betyárság egyik tanyája (a másik fontos Görösgálon volt).

 

Ma is ugyan ugy az erdő közepén ugyan ugy, ugyan azzal az alaprajzzal, mint az 1864-es kataszteri térképen.

 

Az ut egyik oldalán a Patkó fa a másik oldalán pedig a rigóczi csárda.

 

 

Foto Cracowius

 

 

 

 

Előzmény: Trévricent (284)