friss szél Creative Commons License 2019.07.10 -1 1 233675

                                      HUSZADIK  SZÁZADI  ÜLDÖZÉSEK

 

    Hitler nyilvánosan magasztalta Luther tanításait, és az általa javasolt zsidók elleni támadást hajtotta végre.. A korai egyházatyák tanításainak támogatásával a háta mögött Hitler voltaképpen az ő népirtási tervét kezdte megvalósítani. Amikor látta, hogy a többi ország nem hajlandó menedéket nyújtani a zsidóknak, Hitler biztosítva érezte keresztes hadjáratának nemzetközi támogatását, és megerősödött abbéli meggyőződésében, hogy jó dolgot cselekszik.

  A német nép - látván, hogy a zsidókat "Krisztus-gyilkosoknak" minősítették - befogta a száját és elfordult, mikor a nácik a haláltáborokba és végül a gázkamrákba, majd a kemencékbe terelték Ábrahám leszármazottait.

 

  A Harmadik Birodalom irányvonalát az egyházi irányvonal formálta ki. Amikor Hitler aláírta a konkordátumot a római egyházzal, így nyilatkozott: "Én csak továbbviszem a katolikus egyház művét."

                                                                

 

           római katolikus politika                                            náci politika

 

1. Az elvirai szinódus 306-ban betiltja a keresz-         1. 1935. szept. 15.-én elfogadják  a német vér és

   tények és zsidók közötti házasodást és                       becsület védelméről szóló törv.t

   szexuális kapcsolatot.

 

2. Az elvirai szinódus határozata értelmében zsi-        2. 1939. dec. 30-án a zsidókat kitiltják a vasúti

   dók és keresztények nem étkezhetnek együtt.            étkezőkocsikból.

 

3. A clemonti zsinat 535-ben elhat.ta, hogy a zsi-        3. 1935. ápr. 7-én megszavazzák a professzionális

   dók nem viselhetnek közhivatalt. Úgyanígy hat.z       közszolg.t helyreállítását célzó törv.t, amely a

    a IV. lateráni zsinat 1215-ben.                                     zsidókat a hivatalokból és a közszolg.i pozíciók-

                                                                                          ból kizárja.

 

4. Az 538-as III. orleans-i zsinat határozata                   4. Az 1965. szept. 15-i a német vért és becsület és

  értelmében a zsidók nem alkalmazhatnak ke-                 becsületet védelmező törv. megtiltja, hogy a

  resztény szolgákat és nem lehetnek keresz-                     németek zsidókat alkalmazzanak.

  tény rabszolgáik.

 

5. 538-ban a III. orleans-i zsinat megtiltja,                     5. 1938. dec. 3-án rendeletben hatalmazzák fel a

   hogy a zsidók a Nagyhét idején utcán                            helyi hatóságokat, hogy bizonyos napokon (náci

   mutatkozzanak.                                                              ünnepnapokon) kitiltsák a zsidókat az utcáról.

 

6. 681-ben a XII. toledói szinóduson Talmu-                  6. A nácik rendszeresen könyveket égetnek or-

   dot és más zsidó könyveket égetnek.                                szágszerte.

 

7. A truláni szinódus 692-ben megtiltja, hogy                  7. Egy 1938. júl. 25-i rendelet megtiltja a néme-

   keresztények zsidó orvosokhoz járjanak.                          teknek, hogy zsidó orvoshoz járjanak.

 

8. A IV lateráni zsinat 1215-ben kötelezi a zsi-                8. 1940. dec. 24-én a zsidókra külön adót vetnek

  dókat, hogy a keresztényekkel egyenlő mér-                     ki a nácik által kötelező jeleggel páncélokra fi-

  tékű javadalmakat és egyházi adókat fizesse-                    zetett adományok mértékében.

   nek az egyház felé.

 

9. Az 1179-es III. lateráni zsinat úgy hat.z,                       9. A zsidóktól megvonták azt a jogot, hogy pol-

   hogy zsidók sem felperesként, sem tanú-                          gári keresetet nyújthassanak be.

   ként nem szerepelhetnek a bíróság előtt

   keresztényekkel szemben.

 

10. A III. lateráni zsinat megtiltotta a zsidóknak              10. Egy 1938.júl.31-i rend.t feljogosította az igaz-

     hogy az örökségből kitagadják azon leszár-                   ságügy-miniszt.ot, hogy érvénytelenítse "a jó-

     mazottaikat, akik fölvették a keresztséget.                     zan közgondolkodást" sértő közrendeletet.

 

11.A IV. lateráni zsinat 1215-ös hat.ta ért.ben                  11. Egy 1941.szept.1-én kelt rend.t minden zsidót

     a zsidókat megkülönböztető jelvényt kell                       arra kötelez, hogy sárga Dávid-csillagot viseljen

     viselniük.

 

12.1222-ben az oxfordi zsinat betiltja az új                        12. 1938.nov.10-én az egész Reich területén zsina-

     zsinagógák építését.                                                          gógákat rongálnak meg. A zsidók ezt az éjsza-

                                                                                               kát Kristalnacht (Kristályéjszaka ) néven emle-

                                                                                               getik.

 

 

 

                                                                      

13. A bécsi szinódus 1267-es döntése ért.ben                  13. 1941.okt.24-én megtiltják a zsidókkal való

      a keresztényeknek tilos részt venniük                               barátkozást.

      zsidó ceremóniákon.

 

14. A breslaui szinódus 1267-ben elrendeli,                      14. Heydrich parancsára 1939.szept.21-től a zsidók

     hogy a zsidók a keresztényektől elkülö-                              kötelesek gettókban élni.

     lönítve, gettókban lakjanak.

 

15. A baseli zsinat 1434-ben úgy hat.z, hogy                     15. 1933.ápr.25-én elfogadják a német iskolák és

     a zsidóktól megvonják a tudományos fo-                        egyetemek túlzsúfoltsága elleni törv.: az egész

     kozatok megszerzésének jogát.                                        Harmadik Bir. területén kitiltják s zsidókat az

                                                                                              iskolákból és egyetemekről.

 

16.A keresztes hadjáratok során tömegével                      16. Hitler végső megoldása a teljes európai zsidóság

     pusztítják a zsidókat. A IV. lateráni zsinat                         szisztematikus lemészárlását irányozta elő. A

    1215-ben minden világi hatóságot felszó-                          kivitelezés során megfosztották őket otthonaik-

    lított, hogy "irtsák az eretnekeket", 1478-ban                     tól, munkájuktól, összes javaiktól és végezetül

    kezdetét vette az inkvizíció, melynek során                        az életüktől is. Hitler azzal próbálta igazolni

   rengeteg zsidót máglyán égettek meg, a va-                         mindezt, hogy "ez Isten akarata és az egyház

   gyonukat pedig elkobozták.                                                  küldetése.".

    

 

    A holocaust tehát nem akkor kezdődött, amikor Hitler felsorakoztatta a zsidókat a gázkamrák előtt. Akkor kezdődött, amikor a vallási vezetők elhintették a zsidóság iránti gyűlölet magvait a gyülekezeteikben.

     Nürnbergben a legfőbb háborús bűnösök pere során egy német tábornokot arról kérdezték, hogy a világ egyik legfejlettebb társadalma hogyan lehetett képes hatmillió ember legyilkolására, ezt válaszolta: "Véleményem szerint, ha éveken, sőt évtizadeken át azt a tantételt hirdetik, hogy a zsidók voltaképpen nem is emberek, annak óhatatlanul ide kell vezetni."

 

   Hitler keresztény iskolába járt - Bernard Groner atya tanítványa volt. Kisfiúként leginkább pap szeretett volna lenni. Miután megírta Mein Kampf  ( Harcom ) című művét, melyben kifejtette személyes és politikai meggyőződését ( többek között a zsidók kiírtásával kapcsolatos elképzeléseit), a nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy "mint születésem óta mindeddig, továbbra is katolikus vagyok, és örökké az is maradok".

   1941. decemberében nyilvánosságra hozta azt a döntését, hogy neki kell látni a Végső megoldás kivitelezésének. Elrendelte, hogy "a gyilkosságok a lehető leghumánusabb módon" menjenek végbe. Mindezt abból a meggyőződéséből fakadóan tette, hogy Isten parancsára neki kell elvégeznie a világnak a férgektől való megtisztítását. Egyértelműen magáévá tette a katolikus tanítást, hogy a zsidók Krisztus gyilkosai. A tömegpusztítást ennek értelmében mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül végre lehetett hajtani, hiszen voltaképpen nem más, mint Isten bosszúálló keze tevékenykedett.

 

   A Vatikán annyira hálás volt azért, hogy a Führer abszolút partnerként kezeli erőfeszítéseiben, hogy imában kérte Istent, áldja meg a Birodalmat. A gyakorlatban ez úgy is megnyilvánult, hogy a Vatikán felszólította a német püspököket, esküdjenek hűséget a nemzetiszocialista rezsimnek. Az eskü szövegéből: "Szellemi hivatalom betöltése, valamint a Német Birodalom jóléte és érdekeinek előmozdítása iránti munkálkodásom során tudatosan kerülni fogok minden olyan ártalmas tevékenységet, amely veszélyeztethetné azt."

   A római egyház megkülönböztetett figyelemmel köszöntötte Hitlert 50. születésnapja alkalmából. Külön fogadalmi miséket celebráltak minden német templomban, "hogy Isten áldását kérjék a Führerre és a népére." A pápa személyesen is elküldte a gratulációját. Győzelmeit harangszóval ünnepelték, képe ott lógott minden katolikus iskola falán. Az ellene megkísérelt merénylet meghiúsulását "A Gondviselés csodás műve"-ként állították be.

 

                                                                   

Előzmény: friss szél (233674)