hogy közvetítők nélkül keressük az Urat

Ezt úgy érted, gyülekezet, pásztor nélkül? Csakis egyedül, az Ige tanulmányozása, és a Szent Szellem vezetése által?

Nem vitatkozok, hiszen bennem is vannak ilyen, ehhez hasonló gondolatok, viszont az elmúlt két évezredben mindig beszél az egyháztörténelem gyülekezetekről.

A testvéri közösség, után vágyódó ujjászületett, közvetítők nélkük az Urat kereső testvérek hogyan éljék meg közösségi igényüket?? Mert azért vannak testvéri kapcsolatok, amik igencsak kialakultak az elmúlt időben. 

Tehát emiatt kérdéses előttem, hogy hogyan lehet megvalósítani a pásztor, és közösségbe való járás nélküli Isten keresést.

Nyilvánvaló az olyan eset, ha valaki akadályoztatva van betegsége által, a távolság által, egyéb akadály, közlekedés, felemás iga stb. által.

Az egyéni Istenkeresésnek akkor is meg kell lennie, ha valaki gyülekezetbe jár, hiszen amennyiben elmulassza, vallásossá válhat, vagy csecsemőkorban maradhat az illető. Egyik sem jó. Most akkor hogyan tovább, merre, hogy egy keresztény ne egy helyben toporgjon, miközben keresi az Urat, bizonyságot tesz a környezetének, igyekszik keresni az Úr akaratát, de még nem érzi magát sínen?