Már hogy félne bárki is? :-)

 

Az, hogy rövidebb egy jól kivitelezett mérés esetén, határozottan nem azért van, mert a rúddal történt valami (azon kívül, hogy gyorsan mozog). Nincs benne semmi mechanikus feszültség, egy a rúdon ülő, azzal együtt mozgó ember semmiféle változást sem lát a rúdon.

 

A hossz mérés (az a fajta, amikor nem állítják meg a rudat, hanem a mozgó rudat mérik valahogy) egyszerűen kisebb számot szolgáltat.

 

ha különböző sebességű mérőkészülékekkel mérik egyszerre ugyanazt a rudat, akkor több különböző számot kapnak. Igen, jól látod hogy több számot, és igen, ebből helyesen következtetsz arra, hogy akkor ez nem lehet a rúd tulajdonsága.

 

Ez mind igaz.

A hossz mérés a vonatkoztatási rendszer (amiben a rúd hosszát megadjuk) és a rúd közös tulajdonsága. Közös tulajdonság, csak akkor van értelme, ha azt is megadjuk, mihez képest.

 

Fenti, vastagon szedett rész a kulcs. Ez a relatív mennyiségek jellemzője.

Semmi meglepetést nem mutatsz, ha arra a kérdésre, hogy "milyen messze van Párizs" vagy "mennyi egy hajóágyú lövedékének sebessége" visszakérdeznek hogy mihez képest. Ezt érted, mert elfogadtad, hogy ezek relatív mennyiségek. A hosszra meg eltökélted hogy az nem relatív, magyaráznak amit akarnak. Azonosítod azzal, amit "sajáthossz" néven nevez a fizika. És bezár a tudatod, nem gondolod végig.