É a Fáy cikk alá ezt kommenteltem:

"Azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a Szomszédokat 13 évig nem csak jegyezte, hanem tulajdonképpen "alkotta". Majd folytatta munkásságát az Életképekkel. Tehát nem epizód volt az életében, hanem meghatározó évtizedek. Súlyos része a munkásságának. Ő pedig szívesen hivatkozott rá, eposzi jelzőkkel illette, kordokumentumként tekintett rá, elsőzött szerinte (pl. meleg figura, ám mégsem meleg a végére stb.). Az általa vélt valóságot adta közre azoknak, akik tényleg abban a valóságban éltek, és meglepődtek, hogy az ő valósága mennyire más a hétköznapokban megélt valóságnál.

Szóval nem lehet munkásságának apró botlásaként tekinteni a két opuszra, és elmenni mellette.

Ugyanakkor nagy pozitívum (és kalaplengetés a Mester emlékének), hogy a mai napig kultikus, vonzerővel bíró sorozat, még ha nem is olyan értelemben, amilyennek a Mester szánta. És újabb kalapemelés: olyanok is ismerik egyes szereplőit, azok mondásait, akik akkor még nem is éltek, vagy totyogó gyerekek voltak, csak az ikszedik ismétlés, vagy az internet révén ismerték meg a Mester opuszát.

Mindenesetre hosszú távon hat, amit alkotott. RIP, Mester."